 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 5. folyt.
|
Amikor jogilag sikerült ez az eredmény - tehát a bolsevizmust
jogilag megszüntettük, és az új parlament elkezdte működését -,
akkor nyilván egészen más volt a feladat. Márpedig az én megítélésem
szerint bolond ember az, aki 30 fokos melegben ugyanolyan ruhát vesz
fel, mint 30 fokos hidegben. Tehát én ennek megfelelően ruhát
váltottam: a követelményeknek megfelelő beszédet tartottam.
Kivételt képez ez alól az a beszédem, amikoris konkrétan arról
volt megint szó, hogy óriási terhet akarnak a nép vállaira rakni,
éppen a régi bűnök felszámolásának következményeként. Az én
megítélésem szerint pedig ezeket az összegeket elsősorban a bűnös
rétegek felelősségre vonása útján kellene előteremteni, mert
szerintem nem az a kivetni való, hogy én kemény szavakat használok
azokkal szemben, akik ilyen helyzetbe hozták az országot, hanem az a
kivetni való, hogy ezek az emberek 40 éven keresztül sarcolhatták,
sanyargathatták a népet, változatlanul az ő bűnük eredményeként a
népnek kell ezt megint megszenvednie.
Ne csodálkozzon senki azon, hogy én időnként kénytelen leszek
ilyen stílusban kirohanni az ilyen megítélés ellen, mert valakinek
végül is ezt meg kell tennie. A népnek erre nincs lehetősége, a
népből nem fognak ideengedni senkit, a nép nem fog tudni sajtót
kapni, rádiót, televíziót kapni, tehát nekünk, a megválasztott
parlamenti képviselőknek (sic
), vagy közülünk néhányaknak kell ezt
a feladatot magukra vállalnunk.
De most már nemcsak az oroszlányi bányászoktól, hanem a
legkülönbözőbb munkáskollektíváktól és a legkülönbözőbb vidéki
gyűléseken elhangzó népi követelésként vissza lehet hallani, az én
korábbi beszédeimben felhozott okok, azok a valóságos okok, és azok
széles népi követeléssé váltak. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|