 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(2. rész)
|
Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára
részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi
gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása
és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az
árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a
részvényvásárlásban.
A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac
kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a
részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben
részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel
támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az
árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább
indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások
miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami
önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.
A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi
befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén
jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50
millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve
azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék
pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti
Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar
Befektetési Társaság).
Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács
június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra
jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló
közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az
értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt
feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is
minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti
minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15
alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a
határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban,
3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához.
(folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|