 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - Trianon
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. június 5. kedd (MTI-tud) - A trianoni
szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román
nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti
adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti
történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi
békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni
békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem
történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek
alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése
volt.
Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat
jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és
Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták,
hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első
világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista
diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást,
mert az ideológiai előítélekre épült, mégis egyértelműen
kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem
különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett
álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban
Romániára rákényszerítették a nemzetiségi előírásokat, de
értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem
tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott
nemzetiségi jogokra.
A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából
sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője
végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése
meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést.
Rámutattak, a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos
helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség
egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű
beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt
testvériségbe.+++
1990. június 5., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|