"A magyarok többsége nem találta helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy része. Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak, az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."