 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az
1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62
százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985
elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar
kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most
előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román
többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt
javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy
betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román
lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta,
hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett
lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar
munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát,
főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért
kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli
születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva
falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román
lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy
elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló
jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati
elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a
Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta
többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint
etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|