|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (5. rész)
(OS)
|
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt mintegy 2 százalékkal csökkent. A növénytermelésen belül nőtt a gabonafélék és az ipari növények termelése és valamelyest a szálas- és tömegtakarmányoké. Gabonából 15 millió tonna termett, az előző évinél 2 százalékkal több. A terméstöbblet a hozamok - főként a kukorica és az árpa termésátlagának - emelkedéséből adódott. A gabonafélék vetésterülete összességében 35 ezer hektárral csökkent. A cukorrépa termés 17 százalékkal nőtt, a napraforgómag termés kismértékben csökkent. Csaknem valamennyi zöldségféle termésmennyisége elmaradt az előző évitől, kevesebb lett a gyümölcs, valamint a szőlő- és bortermés is. Az év folyamán az állatállomány számottevően csökkent. Az év végén 7,66 millió sertést, 1,6 millió szarvasmarhát tartottak a gazdaságok, 8, illetve 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vágóállattermelés 2 százalékkal csökkent, amiben a vágóbaromfi termelés 10 százalékos visszaesése volt a meghatározó.
A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye - árutonnakilométer alapján - 2,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A szállítási igények mérséklődése elsősorban a belföldi szállításoknál jelentkezett, a nemzetközi szállításoknál kissé nőtt a teljesítmény. A távolsági személyszállításban az utaskilométer-teljesítmény 1 százalékkal emelkedett úgy, hogy a vasúti közlekedés igénybevétele nagyobb, a közúti közlekedésé kisebb lett. A helyi tömegközlekedés utaskilométer-teljesítménye 5 százalékkal csökkent.
A belföldi értékesítési árszínvonal az iparban 13,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az alapanyagtermelő ágazatok 20,1 százalékkal értékesítették drágábban termékeiket, mint 1988-ban. A feldolgozó iparban 15,6 százalékos, az energetikai szektorban 4,6 százalékos árszínvonal-emelkedés következett be. Az iparban felhasznált anyagok árszínvonala a belföldi értékesítési árakhoz közelesően, 13 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban az árszínvonal mintegy 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál valamivel nagyobb volt az áremelkedés a mélyépítőiparban. A mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai közel 20 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek ára 10 százalékkal, az élő állatoké 21 százalékkal, az állati termékeké 36 százalékkal nőtt. A jelentős áremelkedésben szerepe volt annak, hogy számottevően nőtt a termeléshez felhasznált anyagok ára, ugyanakkor bizonyos támogatások megszűntek. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|