 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
Az 1956-os emlékműpályázat eredménye (1. rész)
|
1989. november 3., péntek - Az 1956-os emlékműpályázatot - amelyet a Történelmi Igazságtétel Bizottsága hirdetett meg ez év májusában - feltételesen Jovánovics György nyerte meg. A bíráló bizottság felkérte az alkotót, hogy módosításokkal készítse el az emlékmű makettjét - tájékoztatta a sajtó képviselőit Ungváry Rudolf, a TIB-pályázat titkára pénteken a Budapest Kiállítóteremben, ahol a pályaműveket bemutatták. Elmondta: Jovánovics György pályamunkája nem szokványos emlékmű, vagy a hősiességet jelképező obeliszk-terv, hanem rituális út. Kezdete a parcella központi helyén, 1956 milliméter mélyen a földbe süllyesztett fekete gránit oszlop. Innen vezet az út ahhoz az építményhez, amelynek alsó szintje megmunkálatlan kövekből áll, szűk folyosó. Ezen áthaladva jut el a látogató újra a szabadba, a rusztikus kőtömbhöz, amelyen ajtó körvonalai - a halál kapujának jelképe - láthatók. Útközben a mártírok neve olvasható a földre fektetett kövekre vésve. A faragatlan kőépítményt felül fehér kőlemez zárja le. E választóvonal fölött ,,egy másik világ,, kezdődik: az utókor emlékezete. Ennek fő motivuma a lepellel letakart szarkofág és mögötte az oszlop. Mindkettő fehér, a tisztaság és a kegyelet kifejezése.
A két másik legsikeresebb mű Deim Pál és Pirk Ambrus, valamint
Lugossy Mária, Hámori Béla és Szász Péter munkája, befejezettségével
és kiérleltségével vonta magára a figyelmet. A zsűri méltányosnak
tartja, hogy a két pályamunka újabb elbírálására visszatérjen.
A legkiválóbb emlékművet az 1956-os vértanúk nyugvóhelyén, a
rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában állítják majd fel, a
tervek szerint 1990. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésének évfordulóján, ha addig közadakozásból és más anyagi
forrásokból összegyűlik az emlékmű kivitelezéséhez szükséges pénz.
A bírálóbizottság ajánlotta: máshol állítsák fel egyebek között
Berhidi Mária csonka, dőlt kőoszlopát, valamint Széll András
utcakövekre állított, megtört Kossuth címerét, amelyből sírjelként
emelkedik ki a kettős kereszt. Ugyancsak felállításra javasolták
Szervátiusz Tibor fekete kőtömbökkel és kőkeresztekkel kombinált,
bronzból készült anyaszobrát, Lewis Bangham fémlemezekből alakított,
áttört ,,panaszfalát,,. (folyt.köv.)
1989. november 3., péntek 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|