|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Évadzáró társulati ülés a Nemzeti Színházban (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A Nemzeti Színház szerdán tartott évadzáró társulati ülésén beiktatták tisztségébe Csiszár Imrét, a színház új igazgatóját. A megbízásáról szóló okiratot Glatz Ferenc művelődési miniszter adta át az új igazgatónak.
Glatz Ferenc köszöntötte a Nemzeti Színház társulatát. Hangsúlyozta, hogy a színház nem csupán kultúraközvetítő fórum, hanem élő művészet. Az elmúlt 15-20 évben a magyar színházi élet kiállta azt a próbát, amelyet a tömegmédiák - televízió, video - Magyarországra történő beáramlása jelentett, sikerült megőriznie versenyképességét. A miniszter kiemelte: a kultúrpolitika a színházat önálló műhelynek tekinti, s kötelességének érzi támogatását. A társulati ülésen köszöntek el a színház nyugalomba vonuló igazgatójától, Malonyay Dezsőtől. A kollégák nevében Sinkovits Imre búcsúzott el az igazgatótól, s átnyújtotta neki a társulat ajándékát. Csiszár Imre programadó beszédében egyebek között kiemelte, hogy a Nemzeti Színház repertoárjának gerincét a klasszikus hazai és külföldi művek, valamint a mai magyar drámák alkotják majd. Arra törekszenek, hogy a klasszikusok ne csak iskolai kötelező irodalomként jelenjenek meg a színpadon, hanem érvényes mondanivalójukkal részét jelentsék színjátszásunknak. A mai magyar szerzők bemutatásában igyekeznek a minőségre építeni és a repertoárt szélesíteni. Többek között tárgyalnak Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal, Mészöly Miklóssal, Hernádi Gyulával, Dobai Péterrel, Bereményi Gézával, továbbá Grendel Lajossal, Tolnai Ottóval új drámák írásáról. Ígéretük van arra, hogy Sütő András új drámáját a Nemzeti Színháznak ajánlja. Az igazgató szólt arról is, hogy ésszerűsíteni és csökkenteni kívánják a repertoárt, nem egészséges ugyanis egy-egy művet úgy műsoron tartani, hogy havonként vagy kéthavonként csak egyszer kerül színpadra. Ugyancsak törekvésük, hogy a Várszínházban a jövőben kamara-jellegű produkciókat állítanak színpadra. Ésszerű csökkentést hajtanak végre a színház stúdiójának létszámában, s fokozottabban szeretnének együttműködni a Színház- és Filmművészeti Főiskolával. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|