 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
 |
KNEB-ülés - Spórolnak az útépítők (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Jó esetben is csak a romlás lassítására elégséges az az összeg, amelyet a tanácsok az úthálózat fejlesztésére, fenntartására fordítanak a VII. ötéves tervben. A költségvetésből erre a célra 22 milliárd forint jut számukra. Jelentős károkat okoz, hogy a tanácsok útfejlesztési elképzeléseiből gyakran hiányzik az előrelátás, a munkálatokat átgondolatlan takarékossági szemlélet vezérli. Az sem ritka, hogy mindenféle műszaki terv nélkül fognak az útépítéshez, illetve - az anyagi források hiányára hivatkozva - olyan munkákat hagynak el, amelyek az útburkolat élettartamát növelnék; például ,,elspórolják,, a vízelvezetést. Erre a megállapításra jutott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, az M0-ás autópálya építési főnökségén megtartott kihelyezett ülésén.
Az érintett főhatóságok, vállalatok szakembereinek részvételével
- a szokásoktól eltérően a sajtó nyilvánossága mellett - megtartott
eszmecserén a közlekedési tárca nevében Derzsi András közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszter adott rövid áttekintést. A
közelmúltban hivatalba lépett miniszter mindenekelőtt arra
figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi, maradékelven alapuló
viszonya az útfejlesztéshez konzerválja az úthálozat elmaradott
állapotát. Az utak romlását viszont az egész magyar gazdaság, az
ipar és a mezőgazdaság is megszenvedi. Ezen a területen is
szükségessé vált ezért egy intenzív fenntartási, fejlesztési program
előkészítése, amely szakítana az alkudozásokon alapuló
maradékelvvel, és normatív szabályozásra épülne.
A jelentés vitájában elhangzott: az úthálózat fejlesztésében
hazánk az utolsó pillanatban van, amikor még meg lehetne
akadályozni, hogy olyan feszültségekkel terhes helyzet alakuljon ki,
mint amilyen ma a hírközlésben tapasztalható. Az infrastruktúra
fejlesztése - így az úthálózaté is - előfeltétele a gazdaság
megújulásának, a külföldi működő tőke fokozottabb bevonásának, s a
dinamikusan fejlődő turizmus további sorsa is jórészt ettől függ. Ez
a felismerés szakít a tervezés korábbi koncepciójával, amely úgy
vélte, előbb a termelő ágazatokat kell fejleszteni, az
infrastruktúra pedig - mintegy szükséges rosszként - csak ezután
következik. Az útfejlesztés anyagi forrásainak előteremtéséhez
célszerűnek látszik a külföldi működő tőke bevonása is, például az
autópályák kiépítésére. A külföldi befektetők ennek fejében
koncessziót kaphatnának az autópálya használati-díjakra.
(folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|