 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar-ukrán kapcsolatok új fejezete
|
--------------------------------------
München, 1990. szeptember 28. (SZER, Magyar híradó) - Göncz
Árpád magyar államfő ukrajnai látogatása során ma Kijevből Ungvárra
érkezett. Göncz Árpád utazása a témája Pécsi Vilmos kommentárjának.
- Valóban történelmi a látogatás, hiszen a budapesti vezetők
Rákosi és a repüléstől irtózó Kádár vonata többnyire csak megállt
Kijevben útban Moszkva felé. Nem hívták, hanem odarendelték őket.
Göncz Árpád egy független, szabad ország államfőjeként tartózkodott
Kijevben, illetve most már Ungváron.
A világ nálunk nagyon megváltozott - az ukránoknál most van
változóban. A folyamat kibontakozófélben van, és ezt Budapest
nyilván nem téveszti szem elől. Ukrajna jelenleg a Szovjetunió
része, amellyel Magyarország politikai, emellett széles körű, sőt
létfontosságú gazdasági kapcsolatban van.
Minket elsősorban a kárpátaljai vagy negyedmillió magyar
helyzete érdekel. Ez a terület 1918-ig, aztán közben 1939 és 45 közt
Magyarország része volt, a két világháború közt Csehszlovákiához
tartozott.
1945 tavaszán Benes csehszlovákia elnök Sztálintól és a
körülményektől szorongatva sietve lemondott a magyaroktól
visszaszerzett Kárpátaljáról Moszkva javára, hogy legalább a maradék
csehszlovák államot mentse. Ezzel a történelem során először jutott
a Kárpátokon belülre a nagy keleti szomszéd: az orosz.
Kárpátalja Ukrajna része lett, Kárpátokon túli terület néven.
Ezen a nekünk Kárpátokon nagyon is inneni területen több mint
kétszázezer magyar él, az összlakosság körülbelül 20 százaléka,
jórészt még a Nagyalföld északkeleti szegélyén. Helyzetük a két
világháború közt sem volt rózsás, az 1945-ös gyötrelmes
felszabadulás óta pedig durva nemzeti elnyomásnak voltak kitéve. Az
ottani rutén lakosságnak eloroszosítás volt az osztályrésze.
(folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|