Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások (1. rész)
1990. szeptember 28., péntek - Még nem értek véget azok a magyar-szovjet megbeszélések, amelyek hétfőn kezdődtek a két ország gazdasági kapcsolatainak aktuális kérdéseiről - jelentette be Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a magyar küldöttség vezetője azon a péntek délelőtti sajtótájékoztatón, amelyet az NGKM-ben tartott. A tárgyalásokon - amelyeken a szovjet delegáció munkáját Konsztantyin Katusev vezeti - a napirenden két fontos téma szerepelt: a szovjet csapatok kivonásával összefüggő pénzügyi kérdések, valamint a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakulásának megvitatása. A miniszter elmondta: a szovjet csapatkivonással kapcsolatos magyar és szovjet álláspont az eszmecserén csupán részletkérdésekben közeledett egymáshoz, ám alapvetően nem változott, vagyis különbözik. Nevezetesen: magyar részről a pénzügyi problémák megoldását a csapatkivonást követő végelszámolásban látják, vagyis nem értünk egyet azzal a szovjet véleménnyel, miszerint az elszámolást folyamatosan kellene végezni. Ez a magyar álláspont szerint azért nem lehetséges, mert jelenleg még nem állnak rendelkezésre a megfelelő információk a pénzügyi kérdések rendezéséhez. A megbeszéléseken közeledtek a nézetek abban a tekintetben, hogy a szovjet fél hajlandónak mutatkozik az állagmegóvásból eredő és a környezeti károk vizsgálatára. Ám vitatja azt a metodológiát - amelyben a két fél már május végén megállapodott -, hogy miként mérjék fel az egyes katonai létesítmények értékét. A szovjet fél likviditási nehézségeinek enyhítésére emellett javasolta egyes objektumok - például repülőterek - közös hasznosítását is, továbbá más létesítményeket pedig - bérleti joga ellenére - tulajdonosként szeretne értékesíteni. A magyar vélemény egyértelmű - húzta alá nyomatékosan Kádár Béla -, a probléma megoldása a végelszámolásban keresendő. A megegyezés mindkét fél számára elfogadható módját további tárgyalásokon kell kidolgozni. Az eszmecsere másik fontos területe volt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további alakulásának kérdése. Itt a magyar álláspont az volt, hogy a szovjet-magyar kapcsolatokat gazdasági területen is - a megváltozott gazdasági körülmények figyelembe vételével - új alapokra kell helyezni. (folyt. köv.) 1990. szeptember 28., péntek 15:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások (2. rész)
Ám, mint erre a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere felhívta szovjet tárgyaló partnerei figyelmét, a kőolajszállítások rapszódikus ingadozása nem teremti meg a mindkét fél számára szükséges szilárd alapokat. A tárgyalásokon elsősorban azt a kérdést vitatták meg, hogy a magyar gazdaságot miként érinti a konvertibilis elszámolásra való áttérés. A szovjet tárgyalóküldöttség nem értett egyet azzal a magyar felvetéssel, miszerint az átállás - bár ez közép- és hosszú távon előnyös lesz - egy rövid időszakban egy-kétmilliárd dollár veszteséget is okozhat a magyar gazdaságnak. A magyar álláspont az volt, hogy e veszteségek finanszírozásában a Szovjetuniónak is szerepet kellene vállalnia. Hogy ez miként történhet meg, erről még konkrétan nem állapodtak meg. Annus Antal altábornagy, kormánymegbízott - aki ugyancsak részt vett a sajtóértekezleten - tájékoztatta az újságírókat, hogy a szovjet csapatok kivonása hazánkból a terveknek megfelelően folyik, s jelenleg még valamivel több mint 30 ezer szovjet katona van hazánk területén. Áfolta továbbá azt a hírt, hogy a magyar hadsereg szovjet technikai eszközöket vásárolna a távozó csapatoktól. A tárgyalások eredményéről Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere délután tart újabb tájékoztatót. (folyt. köv.) 1990. szeptember 28., péntek 15:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások (3. rész)
A záró plenáris ülés jegyzőkönyv aláírásával végződött - jelentette be Kádár Béla péntek délutáni sajtótájékoztatóján. A jegyzőkönyvben - amelyet Kádár Béla és Konsztantyin Katusev látott el kézjegyével - rögzítették a tárgyalások eredményeit. Eszerint: a magyar fél hajlandóságot mutat mindazon szovjet követelések kielégítésére, amelyek a hazánkban állomásozó szovjet csapatok itt-tartózkodásuk során létesített objektumok hasznosításából adódnak - természetesen figyelembe véve az amortizációt és a létesítmények állagának romlását. Leszögezték, hogy a katonai objektumok átadás-átvételére kialakított módszerek elfogadhatóságában meglévő nézetkülönbségek tisztázását fel kell gyorsítani. Ám a múltban már kidolgozott főbb metodológiai elvek érvényben maradnak. A szovjet tárgyalóküldöttség kötelezettséget vállalt arra, hogy megtérítik a környezetben okozott károkat, s ezek pontos felmérésére szakértői csoport alakult. A két fél együttesen vizsgálja olyan vegyesvállalatok létrehozásának lehetőségét, amelyek hasznosíthatnák a katonai objektumokat, s nem zárkóznak el azelől sem, hogy ebben harmadik fél is részt vegyen. Továbbá leszögezték azt, hogy érdekeltek a tárgyalások folytatásában, a vitás pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésében, s az ezekről folytatott megbeszéléseket a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a szovjet csapatkivonások végéig be kell fejezni. A gazdasági együttműködés más kérdéseiről szólva a miniszter elmondta: a két tárgyalóküldöttség kinyilvánította azt a véleményét, hogy a kapcsolatok új formáinak kialakításában mindkét ország érdekeit a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni, s eszerint kell a továbbiakban a közös érdekek szerint dolgozni. (MTI) 1990. szeptember 28., péntek 17:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »