Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 28.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére

"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták, főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást, amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,. "
SZER, A mai nap:

Göncz Kijevben

"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris, díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton időnként furcsa civilek bukkantak fel. A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi Ukrajna hangulata sem."

Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)


1990. szeptember 28., péntek - A vállalkozók tulajdonhoz jutását
segítő új hitelkonstrukciót, az egzisztencia alapot a német
kormánnyal közösen hozza létre a magyar kormány. Az induláskor 100
millió német márka értékben kapunk hitelt, ezt ugyancsak az
induláskor 4 milliárd forinttal egészíti ki a Magyar Nemzeti Bank a
refinanszirozási hitelkeretből. Az alapból nyújtott hitel
segítségével a vállalkozók nyilvános pályázaton vásárolhatják meg az
állami vagyontárgyakat. A privatizációból származó bevétel az 1300
milliárd forintos államadósság csökkentésére szolgál - jelentette ki
a kormány heti ülését követő szokásos pénteki szóvivői tájékoztató
meghívott vendége Matolcsy György a miniszterelnökség politikai
államtitkára.

    Szólt arról is, hogy a hitelkeret felső határát a kormány 5
millióról 50 millió forintra emelte, felvételéhez 5 millió forintig
2 százalékos, 5 és 10 millió forint között 15 százalékos, 10 és 50
millió forint között 25 százalékos ,,saját erőre,, van szükség. A
hároméves kormányprogram keretében a privatizációhoz kapcsolódik az
MNB privatizációs hitelkonstrukciója is. Ez a forma korlátlan
összegben vehető igénybe új és már működő vállalkozásokhoz, minden
esetben 25 százalékos saját erő szükséges hozzá. A
hitelkonstrukciókat részleteiben egy kormányrendelet ismerteti majd,
amelyet 10 napon belül ad ki a kormány.

    A szóvivői tájékoztató másik vendége Ferencz Csaba a
miniszterelnöki tanácsadó testület tagja, a hároméves kormányprogram
mellett érvelve annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány az
ország, a lakosság számára a lehető legkisebb megrázkodtatással
végrehajtható programot dolgozott ki.

    László Balázs szóvivő a kormányülésen szereplő témákat
részletezve elmondta: változik az illetékek szabályozása. Az öröklés
és az ajándékozás után a jelenlegihez képest mintegy 30-40
százalékkal csökken az örökösök, illetve a megajándékozottak
illetékterhe. A gépjármű után a jövőben az átruházásnál, eladásnál
nem a hengerűrtartalom szerint számított átírási illetéket, hanem
egységesen 500 forintot kellene fizetni. Az útlevél első kiállítása
vagy hosszabbítása egyaránt ezer forint lenne.

    A kormány a bős-nagymarosi vízlépcső helyzetét megvitatva
foglalkozott a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások jövőjéről.
Jóváhagyta, hogy létrejöjjön egy közös magyar-csehszlovák
kormányközi bizottság, amely a vízlépcső létesítésére vonatkozó
államközi szerződés újratárgyalához dolgozna ki javaslatokat.

    A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a kormányülésen
bejelentette: hazánk kikerül a COCOM-országok által
megkülönböztetett országok sorából. (folyt. köv.)



1990. szeptember 28., péntek 12:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)


A szóvivő közölte, hogy a kormány egységes elvek alapján
szabályozta a Magyar Köztársaság új rendjeleit, kitüntető jeleit és
díjait. Felújítja az 1764-ben alapított Szent István-rendet, az
1946-ban alapított Magyar Köztársasági Érdemrendet és
Érdemkeresztet, továbbá az 1930-ban alapított Magyar Corvin Koszorút
és több más régi érdemrendet, illetve kitüntetést, mint például a
Köztársasági Elnök elismerésének koszorúját és az életmentő
kitüntetést, amit ismét Bátorsági Éremnek fognak nevezni. A kormány
az elmúlt rendszer kitüntetéseit - a Kossuth- és a Széchenyi-díj
kivételével - megszűnteti. A felújított kitüntetések közül csak a
Bátorsági Éremmel jár pénzjutalom, a Kossuth- és a Széchényi-díjak
pénzjutalmának összegét külön szabályozzák majd. A törvényjavaslat
szerint a hatályba lépéstől kezdődően nem viselhetők az előzőleg
adományozott állami kitüntetések közül például az 1956-57-ben
adományozott és a forradalom leverésében szerzett ,,érdemekért,,,
adományozott Munkás-Paraszt Hatalomért, illetve a Szabadság
Érdemérem kitüntetéseket. (MTI)



1990. szeptember 28., péntek 12:08


Vissza »


Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)

1990. szeptember 28., péntek - Az állami vagyon privatizációja során a vállalkozók tulajdonhoz jutását segítő új hitelkonstrukciót, az egzisztencia alapot a német kormánnyal közösen hozza létre a magyar kormány. Az induláskor 100 millió német márka értékben kapunk hitelt, ezt 4 milliárd forinttal egészíti ki a Magyar Nemzeti Bank a refiranszirozási hitelkeretből. Az alapból nyújtott hitel segítségével a vállalkozók nyilvános pályázaton vásárolhatják meg az állami vagyontárgyakat. A privatizációból származó bevétel az 1300 milliárd forintos államadóság csökkentésére szolgál - jelentette ki a kormány heti ülését követő szokásos pénteki szóvivői tájékoztatón meghívott vendége, Matolcsy György a miniszterelnökség politikai államtitkára.


Elmondta azt is, hogy a hitelkeret felső határát a kormány 5
millióról 50 millió forintra emelte, felvételéhez 5 millió forintig
2 százalékos, 5 és 10 millió forint között 15 százalékos, 10 és 50
millió forint között 25 százalékos saját erőre van szükség. 5 millió
forintig 6 év, 5 és 10 millió forint közötti hitelfelvétel esetén 8
év a futamidő, mindkét esetben egyéves türelmi idő mellett. A 10 és
50 millió forint közötti hitelnyújtás futamideje 10 év, 2 év türelmi
idő beiktatásával. A kereskedelmi bankok a mindenkori
refinanszirozási kamatláb 75 százalékáért nyújtanak hitelt, ez ma
16-17 százalék körüli, s ezt még 4 százalékkal ,,terhelik,,, viszont
teljes garanciát nyújtanak, mert a bankok a kockázat felét
átvállalják az államtól.

    Matolcsy György hangoztatta: a kormányt az vezérelte, hogy
tömegessé tegye a privatizációt adjon valódi lehetőséget a
munkahelyét vesztő állampolgárnak, az első munkahelyét nem megtaláló
fiataloknak a privatizációba való bekapcsolódásra. A hitelkeret
felvehető vagyontárgyakra, üzletrészre, tehát ingatlanra, ingóságra,
gépre, kft. üzletrész megvételére, ez utóbbi külösen aktuálissá
válik a kiskereskedelem és a vendéglátóipari privatizációjánál.

    A politikai államtitkár ezután az MNB privatizációs
hitelkonstrukciójáról szólt. A két hitel egymásra épül, a
privatizációs hitel azonban korlátlan összegben nyújtható új,
illetve már működő vállalkozásoknak, ahhoz viszont mindenesetben 25
százalékos saját erőre van szükség. A privatizációs hitel az E alap
fölött vehető igénybe. A privatizáció keretében meghirdetett
vagyontárgyak megvásárlására fordítható. Az új hitelkonstrukciókat
részleteiben kormányrendelet ismerteti majd, amelyet 10 napon belül
kiad a kormány. (folyt.köv.)



1990. szeptember 28., péntek 16:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)


Ezt követően működik majd az egzisztenciaalap irodája, amelyet
egy kuratórium vezet.

    Matolcsy György kérdésekre válaszolva elmondta: véleménye
szerint 150-200 milliárd forintnyi állami vagyon mehet át
magántulajdonba. Az egzisztenciateremtő hitelt egyszer lehet
igénybevenni, csak büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve
letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár
kérelmezheti. A kereskedelmi bank nem végez általános
hitelvizsgálatot.

    A szóvivői tájékoztató másik vendége Ferencz Csaba a
Miniszterelnöki Tanácsadó testület tagja a hároméves korányprogram
mellett érvelve annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány az
ország, a lakosság számára a lehető legkisebb megrázkodtatással
végrehajtható programot dolgozott ki. A kormányprogram a kitörési
pontot hosszútávon az oktatásban, a kutatásban, a
technológiafejlesztésben jelöli meg, rövidtávon a gazdaság
talpraállítására helyezi a hangsúlyt. Ferenc Csaba ehelyütt
szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a földtulajdon privatizálása
alapvetően privatalizálási és nem agrárpolitikai kérdés. A kormány a
korábbi tulajdonok természetbeni visszaadását általában nem
támogatja. A termőföld esetében az alkotmányjogi vizsgálódások
alapján lehet dönteni az eredeti (,,1947-es,,) tulajdoni állapotokat
is figyelembe vevő tulajdonjogi rendezésről.

    Mivel a korányprogrammal kapcsolatban kérdések nem hangoztak el,
a továbbiakban László Balázs szóvivő a kormányülésen szereplő
témákat részletezte. Szólt arról, hogy a kormány foglalkozott az
eddigi tanácsi adókat, adójellegű kötelezettségeket felváltó helyi
adók szabályozásával. A törvénytervezet csupán az adóztatás
lehetőségét és fajtáit határozza meg. Eszerint az ingatlanvagyonhoz
kapcsolódó építményadó vagy telekadó; a helyi kommunális és
idegenforgalmi célu fejlesztésekhez kötődő kommunális és
idegenforgalmi adó, valamint a helyi vállalkozási, gazdasági
tevékenységre vonatkozó iparűzési adó képezné a helyi adókat. A
törvénytervezet - garanciális okokból - tartalmazza a települési
önkormányzat által bevezethető egyes adók mértékének maximumát is. A
szóvivő szerint az új adózási rendszert 1992-től lehet majd
alkalmazni. A kormány a személyi jövedelemadók felét javasolja
megtartani az önkormányzatok számára. (folyt.köv.)



1990. szeptember 28., péntek 16:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)


A kormány napirendjén szerepelt az illetékek újraszabályozása,
tekintettel arra, hogy az illetéktörvény hatálya ez év végén lejár.
László Balázs kiemelte, hogy a lakosság és a vállalkozók
szempontjából egyaránt előnyösnek igérkezik az illetékkulcsok
módosulása a vagyonszerzési ügyekben. Az illeték mértéke a
vagyonátruházásnál az eddigi nyolc százalékról hat százalékra
mérséklődne. Az öröklés és az ajándékozás után mintegy 30-40
százalékkal csökkenne az örökösök, illetve a megajándékozottak
illetékterhe. Jelentős kedvezmény az is, hogy például a lakás
öröklése esetén az egyébként járó illeték felét kellene csak
megfizetni, vagy pedig új, első lakás építésekor, vásárlásakor a
telekszerzés, illetve lakásszerzés illetékmentes lenne. Az útlevél
első kiállítása vagy hosszabbítása egyaránt ezer forint, a
gépkocsi-átírás egységesen 500 forint lenne.

    A szóvivő ezután arról számolt be, hogy a kormány döntése
értelmében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a helyközi
távolsági autóbuszközlekedés díjbevételeiből az útalap javára
befizetett összeg 50 százalékát a menetrendszerinti járatok
támogatására fordíthatja.

    A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott a bős-nagymarosi
vízlépcső kérdéskörét érintve a csehszlovák féllel folytatott
tárgyalások jövőjével. Jóváhagyta, hogy felálljék egy közös
magyar-csehszlovák kormányközi bizottság, amely a bős-nagymarosi
vízlépcső létesítésére vonatkozó államközi szerződés
újratárgyalásához dolgozna ki javaslatokat. A beruházás
meggyőződésünk szerint közös, de elhibázott döntés eredménye, amiért
mindkét fél felelős. A vízlépcső-rendszer problémáinak összes,
műszakilag lehetséges megoldását ki kell dolgozni, ebben az
ökológiai szempontoknak kell elsőbbséget élvezniük. Magyar részről
arra törekszünk, hogy a tárgyalásokon a kormányközi bizottság közös
szakmai javaslatot terjesszen a két kormány elé - hangoztatta a
szóvivő.

    Ezután a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, Kádár Béla
csütörtöki tájékoztatása alapján arról számolt be László Balázs,
hogy hazánk vállalta a COCOM-országok ellenőrzési rendszerét, ezzel
lehetővé vált, hogy Magyarország kikerüljön a COCOM-országok által
megkülönböztetett országok sorából. A csütörtökön jóváhagyott
kormányrendelet célja, hogy a COCOM-normákhoz illeszkedő ellenőrzési
rendszert vezessenek be hazánkban is, így hozzájuthassunk bizonyos
fejlett technológiákhoz. A rendelet október 1-jén lép hatályba, az
exportellenőrzés, az engedélyezés lebonyolítására exportellenőrzési
iroda, illetve azt felügyelő exportellenőrzési tárcaközi bizottság
alakul. (folyt.köv.)



1990. szeptember 28., péntek 16:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)


A szóvivő ezután bejelentette: az energiahordozók közül a
szenet, a kokszot, a fűtő- és a tüzelőolajat mennyiségi korlátozás
nélkül lehet igénybe venni, tehát nem kell engedély egy bizonyos
érték feletti felhasználásukhoz. A földgáz és a propángutángáz
esetében továbbra is szükség van az engedélyezésre, a földgáznál a
téli csúcsfogyasztás idején az óránkénti 200 kobméteres határt 600
köbméterre emelték, a propánbutánból pedig az évi egy tonna helyett
öt tonnát lehet engedély nélkül igénybe venni. A
konvertibilis-valuta-elszámolásra való áttérés miatt - ami
vonatkozik a kőolajtermékek beszerzésére is - megszünik a külföldi
gépjárművekre, a külföldi rendszámú kocsikra vonatkozó jegyrendszer
is. A kormány hatályon kívül helyezi a külföldi rendszámú
tehergépjárművek gázolajvásárlását szabályozó rendeletet. A
háztartási tüzelőolajba szinezőanyagot tesznek, adalékanyaggal
alkalmatlanná teszik arra, hogy a dieselüzemű gépjárműveket használó
autósok ezt használják dieselgázolaj helyett. Az eddigi
tapasztalatok szerint e tankolási ügyeskedés - az árkülönbségből
adódóan - évi másfél milliárd dolláros bevételkiesést okozott a
költségvetésnek.

    László Balázs végezetül elmondta, hogy a kormány ismét
napirendjére tűzte, s ezuttal elfogadta a kitüntetések és rendjelek
újraszabályozásával kapcsolatos törvénytervezetet. A kormány
felújítja az 1764-ben alapított Szent István Rendet, az 1946-ban
alapított Magyar Köztársasági érdemrendet és érdemkeresztet, továbbá
az 1930-ban alapított Magyar Corvin Koszorút és több más régi
érdemrendet, illetve kitütetést. A szóvivő ezek között említette a
köztársasági elnök elismerésének koszorúját és az életmentő
kitüntetést, amelyet ismét Bátorsági Éremnek fognak nevezni. A
kormány az elmúlt rendszer kitüntetéseit - a Kossuth- és a
Széchenyi-díj kivételével - megszünteti. Csak a Bátorsági Éremmel
jár majd pénzjutalom, a Kossuth- és a Széchenyi-díjak összegét külön
szabályozzák. A törvény hatályba lépésétől kezdve nem viselhető az
előzőleg adományozott állami kitüntetések egynémelyike. Így például
az 1956-57-ben, a forradalom leverésében szerzett érdemekért
adományozott Munkás-paraszt Hatalomért, és a Szabadság Érdemérem
kitüntetés. A Szent István Rendnek egyszerre csak 100, a Magyar
Corvin Koszorúnak pedig 60 kitüntetettje lehet egy időben.
(folyt.köv.)



1990. szeptember 28., péntek 17:02


Vissza »


Kormányszóvivői tájékoztató (5. rész)


A szóvivői tájékoztatón a Népszabadság tudósítója arra volt
kíváncsi, miként értelmezi László Balázs azt a pénteki lapokban
megjelent fizetett hírdetést, amelyben az MDF tájékoztatási és
kampánybizottsága kifogásolja, hogy az önkormányzati választások
közvetítését ismét Baló György vezeti, akinek elfogultságát a
tavaszi választási műsorban valamennyi néző tapasztalhatta. (E nyílt
levelet a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Népszabadság
kollektívája a Magyar Televizió belügyeibe való durva beavatkozásnak
tartja, amely sérti az egész sajtó szuverenitását.)

    László Balázs véleménye szerint ez a megnyilatkozás semmivel sem
volt durvább, mint amikor például Andrásfalvy miniszter vagy Beke
Kata államtitkár lemondását követelte a Pedagógusok Szakszervezete,
vagy valamely diákcsoport. A szóvivő emlékeztetett: amikor a 40 év
utáni első szabad választások eredménye immár világosan eldöntötte,
hogy melyik párt lett a legnagyobb, illetve alakíthat új kormányt,
annak bejelentését csak hosszú percek után követte kameráival a
televizió. A megtörténés pillanatában úgynevezett állójellegű
kommentárokat, beszélgetéseket közvetített. Ebből - nézete szerint -
a TV-nézők jelentős része talán levonhatott bizonyos
következtetéseket a műsorvezető beállítottságát illetően. (MTI)



1990. szeptember 28., péntek 17:04


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD