Rendszerváltás és az MTI

	Vranitzky-Riegler - választási tévé-vita (2.rész)
A kancellár ezúttal is állást foglalt a jelenlegi kormányzati nagykoalició, az ÖVP-vel való pártszövetség folytatása mellett, s kizárta annak lehetőségét, hogy az SPÖ a jelenlegi elnöke, Jörg Haider vezette FPÖ-vel együtt alakítson - kiskoaliciós alapon - kormányt. Az alkancellár óvatosabban fogalmazott, mondván, hogy a választások után a Néppárt az SPÖ-n kívül tárgyalni fog az FPÖ-vel is, de semmiképpen sem fogadja el, hogy annak vezetője, Haider bekerüljön a kormányba. Egy Vranitzkyhoz intézett kérdés azt tudakolta, hogy ha pártja a választásokon csak második helyre kerülne, de fennmaradna a nagykoalició, vállalná-e ennek kormányában a jelenlegi kancellári helyett a ,,másodhegedűst,, megillető alkancellári tisztséget. A politikus azt felelte, hogy ha ,,feltéve, de meg nem engedve,, ilyen helyzet alakulna ki, mint az SPÖ elnöke bármilyen ebből adódó feladatkört kész ellátni. A következő négy év kormányzati feladatairól folytatott vitából kiderült, hogy a két politikus és pártja programja sok tekintetben egybevág, de számos részletben, hangsúlyban és megoldási módszerben különbözik is. Riegler szerint ebben az időszakban a gazdaság állami szektorának vagyonértékéből mintegy 60 milliárd schillingnyi részt privatizálni kellene. Vranitzky szerint viszont a magánkézbe adást pontos összegszerű célok központi kitűzése nélkül, vállalatok önálló döntéseire alapozva és a hazai tőke mindenkori vásárlóereje szerint kívánatos meghatározni, mert különben főként a külföldi cégek növelhetik amúgyis meglehetősen magas ausztriai tulajdonhányadukat. A mindkét párt által szükségesnek tartott újabb adóreformot az ÖVP úgy akarja végrehajtani, hogy az egyaránt csökkentse a munkavállalók és a vállalkozók adóterheit, az SPÖ viszont a vállalkozóknak csak azokra a jövedelmeire akar további kedvezményeket adni, amelyeket újra befektetnek. Ugyancsak egyaránt szorgalmazzák a nyugdíjreformot, a nyugdíjak emelését, de a Szocialista Párt határozottan ellenzi, hogy ennek érdekében emeljék a nyugdíjjogosultság korhatárát, amely ma a nőknél 60, a férfiaknál pedig 65 év. Mint Franz Vranitzky hangoztatta, a tervezett reformhoz szükséges többletpénzt enélkül is, más forrásokból elő lehet teremteni. +++ 1990. szeptember 28., péntek 08:07
Vissza » Folytatásokkal »