|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda válasza a szegedi diákok levelére
"Meg kell jegyezni, hogy a hallgatói képviselet nyílt levélben
megfogalmazott véleményét sok fiatal - köztük egyetemisták,
főiskolások - sem osztja. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a
Független Ifjúság szegedi szervezete juttatott el a Miniszterelnöki
Hivatalhoz, és amely ,,elítéli azt az antidemokratikus magatartást,
amelyet a szegedi egyetemisták maroknyi csoportja és az egyetemi
ifjúsághoz nem tartozó ellenzéki pártaktivisták tanúsítottak,,, és
amellyel ,,Szeged egyetemi ifjúságát kompromitttlták,,.
"
SZER, A mai nap:
Göncz Kijevben
"Soha külföldön ilyen szépen játszani a magyar Himnuszt még nem
hallottam, mint Kijev repülőterén, amikor a Göncz Árpádot és
kíséretét szállító TU-154-es landolt. A fogadtatás protokolláris,
díszszázad és kedves itteni magyarok kis csoportja volt egyszerre. A
legalább 20 kocsiból álló konvoj Kijev felé haladó 41 kilométeres
útján öt helyen álltak harckocsi-csoportok, és a lezárt úton
időnként furcsa civilek bukkantak fel.
A biztonság tehát a régi, a bizonytalanság új és nem a régi
Ukrajna hangulata sem."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és az EFTA
|
-----------------------
München, 1990. szeptember 27. (SZER, A mai nap, Farkas Pál) - Még alig telt el három hónap azóta, hogy az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás, az EFTA és Magyarország képviselői Gothenburgban kinyilvánították együttműködési szándékukat, ma pedig dr.Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már az első közös magyar-EFTA bizottsági tárgyalást nyithatta meg.
Az 1960-ban létrehozott, hat tagállomot tömörítő EFTA kereskedelmi súlya igen jelentős Európában. Ausztria, Svájc, Finnország, Norvégia, Svédország és Izland több mint 20 százalékkal részesedik az Európai Gazdasági Közösség exportjából és importjából. 1989-ben ez a forgalom összességében 232 milliárd dollárt tett ki.
Magyarországon az utóbbi időszakban történelmileg jelentős változások zajlottak le - kezdte megnyitóját dr. Kádár Béla -, és ezek a változások nemcsak a politikában, de a gazdaságban is gyökeres szemléletváltást igényelnek.
Magyarország célja az, hogy mielőbb szervesen beépüljön természetes közegébe, az európai integrációba, s ennek érdekében már meg is tette az első lépéseket.
Hiába látjuk azonban tisztán a célt, számos tényező nehezíti haladásunkat. Ezek között is a legsúlyosabb teher az a hatalmas külföldi adósságállomány és egyre növekvő adósságszolgálat, amely az elmúlt rendszer igencsak nyomasztó hagyatéka és állandó gondokat okoz a költségvetési egyensúly megteremtése terén.
A KGST-piac összeomlása, a német egyesülés okozta piacvesztés és az iraki megszállás okozta olajkrízis tovább nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|