|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia: három fronton fólyik politikai harc
|
--------------------------------------------------
Washington, 1990. szeptember 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A most következő riport témája Csehszlovákia, európai szerkesztőségünk mikrofonjánál Pongrácz Eszter:
- Ha Csehszlovákia élén nem Václav Havel állna az integrációs eszme szimbólumaként, Szlovákia már régen elszakadt volna a csehektől és kikiáltotta volna függetlenségét. Ezt a meggyőződését juttatta kifejezésre a csehszlovák politikai helyzet egy sokat tapasztalt kitűnő ismerője.
Más megfigyelők ezt a megállapítást talán kissé túlzottnak minősítik, de hozzáfűzik, hogy kétségtelenül van igaz magva. Mindenesetre jellemző, hogy Havel elnök nemrég Margaret Thatcher brit miniszterelnök prágai látogatásának alkalmát használta fel arra, hogy a csehekhez és szlovákokhoz apelláljon: maradjanak meg egymás oldalán, mert a két nép csupán együttesen haladhat végig az egyesült Európához vezető úton.
Az idézett prágai megfigyelők szerint ma három nyílt politikai fronton folynak szenvedélyes viták a kommunizmus utáni Csehszlovákiában, amely magát Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságnak nevezi. Az egyik az úgynevezett központi front, más szóval a csehek és szlovákok szócsatáinak színhelye.
A második a keleti front, amelyen minduntalan fellángol a szlovákok és a szlovákiában élő félmilliós magyar kisebbség nyílt ellentéte. Ennek köztudomásúlag az a fő oka, hogy a szlovákok a magyar kisebbségnek sovinizmust hánynak szemére, és azt állítják, hogy a magyarok a jelenlegi határok revízióján mesterkednek. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Csehszlovák: három fronton... - 1. folyt.
|
A keleti frontot legtalálóbban talán titkos frontnak lehetne nevezni, amelyet a cseheknek minden más nemzettel, de elsősorban a lengyelekkel és a németekkel szembeni túlérzékenysége jellemez. Minden bizonnyal döntő jelentőségű a csehek és szlovákok mostanáig rendezetlen problémája.
A kommunista rendszer bukása óta valamennyi Szlovákiában fellépett politikai tényező Prágában szembeni fokozott önállóságért száll síkra. Még a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevet viselő mozgalom, a Havel elnök által támogatott cseh Polgári Fórum szlovák megfelelője is nagyobb kompetenciát követel a szlovák kormány számára, de a föderatív alapon álló összállam fenntartása mellett.
A Jan Carnogursky vezette szlovák kereszténydemokraták ennél is tovább mennek egy lépéssel: cseh-szlovák konföderációt követelnek, amelynek keretében Szlovákia, mint szuverén egyenjogú állam működnék és Csehország mellett szintén csatlakoznék az egyesült Európához.
További csoportba a tömörül a Szlovák Nemzeti Párt és a vele együttműködő Független Szlovákiáért mozgalom. Ez a csoport független szlovák köztársaság létesítését - egyesek szerint újjáélesztését - írta zászlajára.
Ennek kapcsán Pozsonyban emlékeztetnek arra, hogy egyszer már létezett független szlovák állam, éspedig a náci Harmadik Birodalom idején és annak patronátusa alatt, élén a rossz emlékű Josef Tisoval, a fasista Hlinka-párt vezetőjével. Tiso 1939-től 1945-ig a fasiszta szlovák bábállam elnöke volt. A háború után, 1947-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték. Ma azonban szlovák folyóiratokban újból megjelenik a képe, ilyenfajta megkérdőjelezett aláírással: bűnöző vagy szent? (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Csehszlovák: három fronton... - 2. folyt.
|
A felajzott klímára jellemző egy a közelmúltban végzett közvéleménykutatási felvétel, amely szerint a megkérdezettek 41 százaléka a cseh és szlovák lakosság viszonyát "ellenségesnek" minősíti - és csupán 39 százalék nevezi barátságosnak.
Ludwig Vaculik, az ismert cseh író, az egykori "disszidens értelmiség" egyik vezetője a Tiso-korszakra utalva azzal vádolta a szlovákokat, hogy kritika nélkül állnak szemben fasiszta múltjukkal, és fogalmuk sincs arról, milyen magatartás várható el egy autonóm, büszke nemzettől.
Vaculik megállapítására szlovák kollegája: Vladimir Mlinarz azzal válaszolt, hogy a szlovákok semmiképpen sem akarnak csehszlovákok lenni. +++
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|