 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Románia még messze van Európától - 1. folyt.
|
A mai zárt ajtók mögötti tanácskozás csupán 23 percig tartott -
így a román képviselők e rövid időratamot is büntetésnek érezték,
habár az időtartam előre be volt jelentve. Az Európa Tanács tartalmi
és technikai normái nem lehetnek alku tárgyai, és lehet, hogy a
román politikusok - a hatalomból vagy az ellenzékből - meg kellett
értsék végre eme igazságot.
Birladeanu úr, a Szenátus elnöke és Ionel Sandulesu úr, a
Szenátus liberális csoportjának elnöke megpróbáltak válaszolni ma a
tanácskozáson, kifejezve tiltakozásukat egy esetleges
visszautasításra, amelyet az Európa Tanács bürokratikus
tehetetlenségnek és torz perspektíváinak tulajdonítanak a romániai
realitásokkal kapcsolatban. Sandulescu úr még túllicitált is, amikor
kijelentette, hogy a Nyugat "már egyszer előzőleg is eladta
Romániát." A román delegáció tagjai emocionális hangnemet
használtak, és kevésbé említettek konkrét érveket. "Kérjük, hogy
vegyenek fel az Európa Tanácsba mint románokat, mint román
hazafiakat, és nem mint politikusokat... itt mi kérdezünk, kérünk,
és Önök válaszolnak és nem fordítva."
E nyelvezet, amely hasznos a bukaresti parlamentben, egyáltalán
nem célravezető egy európai parlamentben. Az érvelés hiánya, a hozzá
nem értés a saját ügy melletti érvelésben - még azokban az ügyekben
is, amelyek pozitívak - jelemezték a román delegáció tevékenységét
Strasbourgban. Az utóbbi hónapok politikai hibái, amelyek gyakran
megismétlődtek, és amelyeket sohasem tettek jóvá, hozzáadódnak a
román delegáció technikailag közepes minőségű tevékenységéhez.
Június 30-ikán Innsbruckban ugyan az Euróoa Tanács figyelmeztető
jelzéseket adott, tisztán értelmére adta Bukarestnek álláspontját.
Az azóta eltelt hónapokban a köd még sűrübb lett, a "fekete foltok"
megmaradtak, a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti
események, a Securitate továbbélése más formákban, nos mindezek
nehezítették Románia helyzetét az Európa Tanács döntésével
kapcsolatban. Az igaz, hogy a legközelebbi, januári ülésen talán
Románia megkaphatja az áhított megfigyelői státust, de az idő pénz.
Sok pénz. Ez a sikertelenség az Iliescu-Román politikai rezsim
büntetése, de azé a politikai gondolkodásé is, amely az ellenzéket
is jellemzi. +++
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|