 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Egyetemi megmozdulás - 1. folyt.
|
A diákok magasabb ösztöndíjat követelnek. Méltányos ez, hiszen
jelentős infláció van, a tavalyi pénz ma az akkori töredékét éri. De
persze nemcsak a diákok pénze, hanem mindenkié, köztük például a
nyugdíjasoké is. Ez utóbbiak méltán kérdezik, hogy ők miért mostoha
gyerekei ennek a kormánynak, miért nem a kis nyugdíjakat emelték, ha
az ösztöndíjak feljavítására volt pénz - igaz, nem amennyi kellett
volna, de azért mégis valami. A nyugdíjasoknak "valami" sem.
Igazságtalan lenne most azt mondani, hogy fontolják meg a
tüntető diákok, hogyan látja őket az a társadalom, amelytől még
náluk is nagyobb önmegtartóztatást kér a csődtömeget átvevő kormány.
Igazságtalan, mert - mint mondtuk - a követelésük végül is jogos. De
az talán helyes lenne, ha figyelembe vennék más társadalmi osztályok
helyzetét, valamint a kormány lehetőségeit is.
És kétségtelen ennek a kormánynak lehetőségei korlátozottak. A
Nemzetközi Valutaalap évi 10 milliárd forintos költségvetési
deficitet engedélyez. Ha nem tartjuk be, felmondja a kölcsönt. A
harmadik negyedév eredményét kivetítve az év végére 17 milliárdnál
tartunk - vagyis, tovább kell faragni.
A diákkövetelés teljesítése pedig legalább további egy milliárd
többletkiadást jelentene. Itt tehát nehezebb dologról van szó, mint
arról, hogy üres zsebből próbálunk kivenni valamit.
Megfontolandó, hogy a magyarnál sokkal gazdagabb társadalmak -
legyen az a nyugatnémet vagy az amerikai - szintén nincsenek abban a
helyzetben, hogy a nyugodt megélhetéshez szükséges teljes összeget
biztosítsák az ország valamennyi diákjának. Méltánytalan a
fenntartás nélküli összehasonlítás, hiszen ott vannak
magánösztöndíjak is, de az elv, hogy a diák az állami támogatáson
kívül szintén hozzájárul saját eltartásához - legyen az munka vagy
szülői támogatás - talán mégis megszívlelendő.
Az, annál is inkább, mert hiszen olyan társadalom megvalósítását
vettük célba, amelyben az állampolgár nem mindent a mindható
államtól vár, hanem messzemenően saját erejére támaszkodik. Teszi
ezt azért is, mert olyan államot szeretne, amely egyre kevésbé
mindenható. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|