 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz-Kravcsuk - közös közlemény (1. rész)
|
Garajszki István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Kijev, 1990. szeptember 27. csütörtök (MTI-tud) - A
magyar-ukrán államfői tárgyalások összegzéséről kiadott közös
közlemény megerősíti, hogy mind Magyarország, mind Ukrajna
jószomszédi kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszik,
ami azonban nem irányul harmadik fél ellen, s egyben hozzájárul a
közös európai ház felépítéséhez. A dokumentum leszögezi azt is, hogy
a két állam a népek önrendelkezési jogának elvéből indul ki, s ennek
alapján jogot formál arra, hogy külső beavatkozástól mentesen,
teljesen szabadon határozhassa meg országa bel- és külpolitikáját, s
ezen elvek szerint szabhassa meg politikai, gazdasági és kulturális
fejlődése irányvonalát. A közleményben mind Ukrajna, mind
Magyarország kifejezte elkötelezettségét a nemzetközi normák
betartása mellett, beleértve az államok területi épségének
szavatolását szolgáló nemzetközi előírásokat. Mindkét ország
tartózkodik ezen elv bárminemű megsértésétől, így minden olyan
cselekedettől, amely közvetlen vagy közvetett eszközökkel egymás
területi épségének megsértésére irányulna.
A dokumentum közli azt is, hogy a felek megállapodtak a konzuli
kapcsolatok felvételéről, konzuli hivatalok kölcsönös létesítéséről,
egyben hangoztatják, hogy a közeljövőben a körülmények alakulásának
függvényében tárgyalásokat folytatnak a teljes körű diplomáciai
kapcsolatok felvételéről Magyarország, illetve a szovjet
tagköztársaság között. A tárgyalásokon terítékre kerültek a
gazdasági és kereskedelmi együttműködés élénkítésének kérdései.
Ezzel kapcsolatban a dokumentum utal arra a megállapodásra, amelynek
alapján magyar-ukrán alapítványt hoznak létre az ukrajnai
menedzserképzés támogatására.
Igen fontos napirendi pont volt Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk
megbeszélésén a nemzeti kisebbségek helyzete. Az ezzel kapcsolatos
eredményeket rögzítve a közös közlemény rámutat, hogy a nemzeti
kisebbségek egyéni és kollektív jogainak következetes tiszteletben
tartása és biztosítása nélkül elképzelhetetlen a jogállamiság és a
demokrácia megteremtése. Ez egyben a nemzetközi béke és a biztonásg
megőrzésének is nélkülözhetetlen eleme. A magyar tárgyalófél - a
dokumentumban is rögzített módon - megelégedéssel állapította meg,
hogy az elmúlt években javult a Kárpátalján élő magyarok helyzete,
ami jelentősen kiszélesíti a kétoldalú együttműködés lehetőségeit. A
nemzeti kisebbségek jogaival összefüggő kérdések további elemzését
szakértőkre bízta Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|