 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete levele a népjóléti
miniszterhez (2. rész)
(OS)
|
7.) A gyógyszertárak privatizációjának egyoldalú, csak egy
gazdasági formátumú magángyógyszertár létrehozása véleményem szerint
a személyiségi jogokat is sértené. Meg kell adni a lehetőséget, hogy
mindenki válasszon, magángyógyszetárat akar, Rt-t, Kft-t, BT-t vagy
netalán-tán állami gyógyszertárban akar dolgozni. Az idő el fogja
dönteni a különböző gazdasági társaságok életképességét.
8.) Attól tartunk, hogy a privatizálás miatt sok ember kerül az
utcára, mind a munkahelyét, mind a lakását tekintve. Az 1950-es
államosítást mindannyian elítéljük, pedig az ott dolgozóknak
munkahelyet és lakást is biztosítottak. Ma ezeket a feltételeket ki
fogja biztosítani?
9.) A privatizálási folyamatban sehol nem látszik annak a
biztosítása, hogy a ,,gyógyszerellátás,, zavartalan lesz. A lakosság
hangulata, közérzete egyébként is rossz, egy esetleg zökkenőkkel
végbemenő privatizáció csak ronthat a helyzeten.
10.) A gyógyszer hiánycikkekért nem a gyógyszertári dolgozók
voltak a felelősek, hanem sok esetben a KGST szakosodás, melynek
eredményeként a megrendelt éves gyógyszerkészlet esetleg év végén
jött be az országba, miközben az év elején ugyanez hiánycikk volt.
A gyógyszerárrendszer módosításánál 1989. január 9-ét a
Gyógyszerészet Fekete Nap-ként tartja nyilván az életében. Nyakunkba
zúdítottak egy árrendszert, amibe mindenki nagy nehezen beletanult.
Most miért kell új árrendszer?
1.) A tervezett értékintervallumos gyógyszerárrendszert egyszer
két évvel ezelőtt a szakma elvetette. Lehet, hogy jó lenne, de talán
a kisérletezgetés túl drága.
2.) Mennyi az a drága? Körülbelül 30-35 millió forint az
elmaradt áremelés és az új rendszer nyomdai költsége, a SHARP
pénztárgépeket nagy költséggel és hosszú idő alatt lehet csak
átállítani vagy új gépeket kell beszerezni. Ez hány száz millió
forint? Én mint szakszervezeti vezető tudnék egyéb felhasználási
módot is javasolni.
3.) A gyógyszerárakat így is úgy is emelni kell. Mint azt az
,,Előterjesztést a Társadalombiztosítási döntést igénylő egyes
kérdésekről,, című munkában olvasom, ,,A gyógyszerfogyasztás
rendkívüli nagy mértéke és a kiadások dinamikus növekedése
elengedhetetlenné teszi a térítési díj rendszerének és a
forgalmazásnak olyan módon történő módosítását, ami a fogyasztás és
a kiadások mérsékléséhez vezet.,, Ez magyarul annyit jelent, hogy a
gyógyszer árát úgy kell megemelni, hogy az a fogyasztás és a
kiadások csökkenését eredményezze. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 18:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|