|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Egyetemistának lenni Ausztriában (1.rész)
|
Bécs, 1990. szeptember 27. (MTI-Panoráma) - Az osztrák
egyetemistáknak, főiskolásoknak nem lehetnek nagyobb panaszaik
anyagi helyzetükre. Tanulmányaikat sokfajta állami támogatás és
kedvezmény, az állami és társadalmi szervek, valamint a vállalatok
sokféle ösztöndíja segíti. A csaknem 20 hazai egyetem és főiskola
belföldi hallgatóinak nem kell tandíjat fizetniük, a szociálisan
rászorulók pedig folyamatosan állami tanulmányi segélyben
részesülnek. A jogosultság a szülők jövedelmétől és vagyonától,
továbbá a család és a hallgató szociális helyzetének néhány más
tényezőjétől függ, és összege megközelítheti, sőt némelykor túl is
lépheti a havi hatezer schillinget. Akinél a családi vagyon értéke
meghaladja a 400 ezer schillinget, nem kap tanulmányi segélyt. Ha
viszont a szülők együttes havi jövedelme nem éri el a havi 14 ezer
schillinget, a hallgató maximális segélyösszeghez juthat. A
havonkénti segélyek átlaga jelenleg 3000 schilling körül van, ami
kétség kívül az egyéni létminimum alatt van, de a hazulról semmilyen
vagy csak korlátozott támogatásban részesülő diákok megélhetését a
segélyen kívül a diákotthoni, étkeztetési kedvezmények, továbbá az
ösztöndíjak és a munkavállalási lehetőségek is javítják.
A tanulmányi segélyben részesített egyetemisták és főiskolások aránya az 1972. évi 23 százalékról napjainkig 8 százalékra csökkent. Ennek azonban nem az állam szűkmarkúsága az oka, hanem a családok jövedelmének és vagyonának gyarapodása, amely miatt fokozatosan csökken a segélyt jogosan ígénylők száma. E folyamat lassítására az állam a most kezdődött tanévben 6 százalékkal megemelte a jogosultsági küszöböt.
A jó tanulmányi eredményeket elérő hallgatóknak megítélt állami ösztöndíjak személyenként és évente legalább tízezer schillingre rúgnak, felső határuk pedig ötvenezer schilling. Az állami költségvetés ez év szeptemberétől az ezekre szánt pénzkeretét egyharmadával megnövelte. A kedvezményes felsőoktatási diákotthonok és menzák fejlesztésére állami eszközökből tavaly 64 millió schillinget fordítottak. A hálózat még így sem kielégítő: az országban jelenleg a szükségesnél mintegy hétezerrel kevesebb hely van a diákotthonokban. Az államtól kapott juttatások kiegészítésére az osztrák egyetemi és főiskolai hallgatók egyharmada (különösen az a része, amely nem jut diákotthoni helyhez vagy családot alapított) a tanulmányok mellett valamilyen kereső foglalkozást is űz. Munkavállalási szabadságukat csupán az korlátozza, hogy ha ilyen jövedelműk túllépi az évi 4200 schillinget, akkor elveszítik az állami tanulmányi segélyt. (folyt)
1990. szeptember 27., csütörtök 13:37
|
Vissza »
|
|
Egyetemistának lenni Ausztriában 2. rész
|
Ausztriában az úgynevezett ,,nyitott felsőoktatás,, , a ,,tömeg-egyetemek,, rendszere alakult ki: a törvények szerint minden érettségizett fiatal felvételi vizsga nélkül bejuthat a választott egyetemre vagy főiskolára. Ma már az érettségizettek egy-egy évjáratának mintegy tizenöt százaléka választja a továbbtanulásnak ezt a lényegében korlátlan lehetőségét, és az egyetemi-főiskolai diáklétszám alig másfél évtized alatt 130 ezerről 170 ezer fölé növekedett. A diplomaszerzési szabadság természetesen nagy anyagi terheket ró az államra mind a hallgatók egyéni támogatását, mind az oktatási feltételek megteremtését illetően. A szociális juttatásokban és tanulmányi ösztöndíjakban az állami költségvetés nagyjából lépést tart az ígényekkel, növeli pénzfedezetüket. A támogatás jogszabály-rendszere viszont vált olyan bonyolulttá, szinte áttekinthetetlenné vált, hogy még Erhard Busek, az illetékes miniszter szerint is gyökeres reformra szorul.
Még ennél is súlyosabb gondokat okoz az egyetemek és főiskolák túlzsúfoltsága, szűkössége s a hallgatók és az oktatók ebből származó sok közös viszontagsága. A felsőoktatás költségvetése már régóta nem elegendő a felsőoktatási létesítmények hálózatának és személyzetének bővítésére, oktatási és tudományos kutatási felszerelésük fejlesztésére. Emiatt az intézményekben az oktatógárda túlterhelt, a diákok pedig lépten-nyomon sorbaállásra kényszerülnek: a vizsgáknál, a laboratóriumokban és egyebütt. Az áldatlan tanulmányi feltételek nyílvánvalóan rontják az oktatatás, a képzés szinvonalát is. A diákok emiatt kialakult nyugtalansága, elégedetlensége gyakran vezet tüntetésekre és más akciókra, amelyek során követelik az egyetemek anyagi ellátásának javítását. A kormányzat is tisztában van a tanulmányi helyzet tarthatatlanságával, s késznek mutatkozik a felsőoktatás költségvetésének növelésére, sőt olyan átfogó reform megvalósítására, amely kiterjed az egyetemek, főiskolák autonomiájának megerősítésére is. Az október eleji parlamenti választások alkalmábol minden főbb politikai párt meghírdette a felsőoktatás fejlesztését, anyagi körülményeinek javítását.
Ma nehéz egyértelműen és röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy jó-e egyetemi vagy főiskolai hallgatónak lenni Ausztriában. A feleletnek okvetlenül külön kell választania a diákok személyes anyagi-szociális helyzetét az oktatási intézmények állapotaitól. mindent egybevetve azonban ma a magyar diák - az ismert szólással élve - alighanem jogosan mondhatja osztrák társának: ,,Deine Sorge moechte ich haben,, , azaz ,,Irigylem a gondjaidat,,. +++
Sebestyén Tibor (Bécs) MTI-Panoráma
1990. szeptember 27., csütörtök 13:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|