Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 27.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Fórum a privatizációról

"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:

Tőkés László kutyaszorítóban

"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit, arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban". A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti, hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna. A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára, amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra Romaneasca-t mocskolja be". "

Egyetemistának lenni Ausztriában 2. rész


Ausztriában az úgynevezett ,,nyitott felsőoktatás,, , a
,,tömeg-egyetemek,, rendszere alakult ki: a törvények szerint minden
érettségizett fiatal felvételi vizsga nélkül bejuthat a választott
egyetemre vagy főiskolára. Ma már az érettségizettek egy-egy
évjáratának mintegy tizenöt százaléka választja a továbbtanulásnak
ezt a lényegében korlátlan lehetőségét, és az egyetemi-főiskolai
diáklétszám alig másfél évtized alatt 130 ezerről 170 ezer fölé
növekedett. A diplomaszerzési szabadság természetesen nagy anyagi
terheket ró az államra mind a hallgatók egyéni támogatását, mind az
oktatási feltételek megteremtését illetően. A szociális
juttatásokban és tanulmányi ösztöndíjakban az állami költségvetés
nagyjából lépést tart az ígényekkel, növeli pénzfedezetüket. A
támogatás jogszabály-rendszere viszont vált olyan bonyolulttá,
szinte áttekinthetetlenné vált, hogy még Erhard Busek, az illetékes
miniszter szerint is gyökeres reformra szorul.

    Még ennél is súlyosabb gondokat okoz az egyetemek és főiskolák
túlzsúfoltsága, szűkössége s a hallgatók és az oktatók ebből
származó sok közös viszontagsága. A felsőoktatás költségvetése már
régóta nem elegendő a felsőoktatási létesítmények hálózatának és
személyzetének bővítésére, oktatási és tudományos kutatási
felszerelésük fejlesztésére. Emiatt az intézményekben az oktatógárda
túlterhelt, a diákok pedig lépten-nyomon sorbaállásra kényszerülnek:
a vizsgáknál, a laboratóriumokban és egyebütt. Az áldatlan
tanulmányi feltételek nyílvánvalóan rontják az oktatatás, a képzés
szinvonalát is. A diákok emiatt kialakult nyugtalansága,
elégedetlensége gyakran vezet tüntetésekre és más akciókra, amelyek
során követelik az egyetemek anyagi ellátásának javítását. A
kormányzat is tisztában van a tanulmányi helyzet
tarthatatlanságával, s késznek mutatkozik a felsőoktatás
költségvetésének növelésére, sőt olyan átfogó reform
megvalósítására, amely kiterjed az egyetemek, főiskolák
autonomiájának megerősítésére is. Az október eleji parlamenti
választások alkalmábol minden főbb politikai párt meghírdette a
felsőoktatás fejlesztését, anyagi körülményeinek javítását.

    Ma nehéz egyértelműen és röviden válaszolni arra a kérdésre,
hogy jó-e egyetemi vagy főiskolai hallgatónak lenni Ausztriában. A
feleletnek okvetlenül külön kell választania a diákok személyes
anyagi-szociális helyzetét az oktatási intézmények állapotaitól.
mindent egybevetve azonban ma a magyar diák - az ismert szólással
élve - alighanem jogosan mondhatja osztrák társának: ,,Deine Sorge
moechte ich haben,, , azaz ,,Irigylem a gondjaidat,,. +++

Sebestyén Tibor (Bécs) MTI-Panoráma



1990. szeptember 27., csütörtök 13:39


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD