 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szlovákiai magyarok - prágai kerekasztal (1.rész)
|
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. szeptember 27. csütörtök (MTI-tud) - Prágában a
Magyar Kulturális Központ kerekasztal-találkozót tartottaK azzal a
céllal, hogy a három csehszlovákiai magyar politikai mozgalom - az
Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Független
Magyar Kezdeményezés - kötetlen beszélgetést folytathasson cseh
újságírókkal, értelmiségiekkel. A találkozóra mindhárom mozgalom
elküldte saját magas szintű vezetőit. A beszélgetés során a legtöbb
időt a tervezett szlovák nyelvtörvénynek szentelték.
A három magyar mozgalom kifejtette a maga álláspontját, amely a
lényegét illetően alig, a taktikai megfontolások miatt a felszínen
azonban lényegesen különbözik egymástól. Markáns nézetütközés
lényegében az Együttélés és az FMK között mutatkozik. Az Együttélés
szerint a többségi szlovákság anyanyelvét semmilyen törvénnyel nem
kell védeni: ami jogi oltalmat igényel, az mindig a gyengébb, jelen
esetben a magyar nemzeti kisebbség nyelve. Az FMK - amely elutasítja
a nemzeti, nemzetiségi alapon történő politizálást - ugyancsak
abszurditásnak tartja a szlovák nyelv hivatalos nyelvvé
nyilvánításának törvényi ötletét, de úgy véli: ha már a jelenlegi
politikai helyzetben elkerülhetetlen a nyelvtörvény megalkotása,
akkor az legyen európai szinvonalú, álljon összhangban az európai
értékekkel.
Az FMK - amely szlovák liberális ,,testvérpártjával,, , a
VPN-nel (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) együtt része a szlovák
kormánykoalíciónak - helyzetéből adódóan azt igyekezett a találkozón
is alátámasztani, hogy a koalíciós pártok által kidolgozott
nyelvtörvénytervezet elfogadható módon szabályozza a kérdést, és
mintegy kihúzza a szönyeget a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt,
illetve a Matica Slovenska által beterjesztett, erősen
diszkriminatív jellegű törvénytervezet alól.
Huncik Péter, az FMK képviselője figyelemre méltóan
gyakorlatilag elhatárolta magát saját miniszterelnökétől, Vladimír
Meciartól, amikor a VPN-hez tartozó Meciar olyan tartalmú
kijelentéseivel szembesítették őt, amely kijelentések alapján Meciar
inkább a kemény és diszkriminatív nyelvtörvény hívének, semmint a
liberális megoldás elkötelezettjének tünt fel. Huncik ugyanis azt
hangsúlyozta, hogy a kormánykoalíció pártjai szerinte jó
törvénytervezetet dolgoztak ki, és ő nem hajlandó kommentálni Meciar
kijelentéseit.
1990. szeptember 27., csütörtök 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|