 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szovjet űr- és légvédelem
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. szeptember 27. csütörtök. (MTI-tud.) - A
szovjet fegyveres erők ,,hadászati védelmi rendszerei,, az
amerikai-kanadai NORAD rendszerhez hasonlóan a légvédelem mellett az
űrvédelem feladataival is foglalkoznak, s három részre tagolódnak: a
rakétatámadást előrejelző, a világűrt felügyelő rendszerre és a
rakétaelhárítás rendszerére - írja csütörtöki számában a Krasznaja
Zvezda. A moszkvai katonalap csütörtöki számában a rakétatámadást
előrejelző rendszerrel foglalkozik.
E rendszerhez több, úgynevezett távolsági felderítő
lokátorállomás tartozik, egyebek között Szevasztopolban, Murmanszk,
Riga, Munkács, Mingecsaur, Irkutszk, Balhas és Pecsora közelében. Az
írás szerint az előrejelzés rendszerének első lépcsőjébe a műholdak
tartoznak, ezek felügyelik a ,,rakétaveszélyes övezeteket,, a
szárazföldön és a tengereken. Mivel csak az indítás és a gyorsítás
szakaszában érzékelik a rakétákat (pontosabban fáklyájuk hőjét), az
előrejelzés feladatának oroszlánrésze a lokátorokra hárul. Ezek az
állomások már képesek elemezni a pályaadatokat is, s az
információkat haladéktalanul a központba, illetőleg a hadsereg
főparancsnokához, a Szovjetunió elnökéhez továbbítani, bárhol is
tartózkodjék.
A Krasznaja Zvezda írásában védelmébe veszi a krasznojarszki és
a munkácsi lokátorállomások terveit (e létesítményeket jelenleg a
külföld és a környezetvédők tiltakozása miatt ,,konzerválták,,),
hangsúlyozva, hogy az előrejelző rendszer biztonságos működéséhez
elengedhetetlen az új lokátorok üzembe állítása. Így gyorsabban
felderíthetők és kiküszöbölhetők a zavarok a rendszerben, s
minimálisra csökkenthető a hiba valószínűsége. Példaként hozza fel
erre, hogy még a hetvenes években egy meghibásodott szovjet műhold
adása okozott félreértéseket, s egy napba tellett, amíg sikerült
felderíteni a zavarok okát. Emellett jelenleg nyolc ország jutott el
az ,,atomküszöbhöz,,, s az ezredfordulóra csaknem 20 országnak lehet
majd atomfegyvere, ami a veszélyforrások növekedését jelenti.
A Krasznaja Zvezda a szevasztopoli radar egyik tisztjének
visszaemlékezéseit idézve beszámol arról is, hogy 1982 januárjában
egy ballisztikus rakéta indítása okozott nyugtalanságot. A lokátor
érzékelte a rakétát, s jelentette is a központnak: a vezérkar
megjegyzése az volt, hogy az indítás térségében adataik szerint
nincsenek ilyen rakéták, s a pályaészlelés elég bizonytalan.
Kiderült, hogy mégiscsak rakétáról van szó: Izrael ekkor végzett
kísérletet ,,Jeriko-2,, tipusú, 1450 kilométer hatótávolságu
rakétájával.+++
1990. szeptember 27., csütörtök 10:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|