|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Belgium - a francia közösség ünnepe (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. szeptember 27. csütörtök (MTI-tud.) - A
francia államtitkár is jelen volt, szívesen látott vendégként, a
belgiumi francia közösség csütörtöki ünnepét megelőző ünnepi ülésen
szerda este a brüsszeli városházán, és üdvözölte a mintegy
négymillió franciaajkú belga kulturális önállóságát.
Belgiumnak három nagy ünnepe van: július 21-e a nemzeti ünnep, július 11-e a többségi, csaknem hatmilliós flamand közösségé és szeptember 27-e a franciáé. Ebben az országban a nyelvi és nemzetiségi ellentéteket a tartományi és a kulturális autonómia kiterjesztésével oldották fel. Három tartomány (Flandria, Vallónia és a kétnyelvű Nagy-Brüsszel) és három nyelvi közösség jött létre: flamand (a holland egy változata), vallon (belgiumi francia) és német közösség, amely utóbbi azonban csak 60 ezer főt számol a majdnem 10 milliós országban. A flamand nyelvi közösség később egybeolvadt Flandria tartománnyal.
A húsz éve önálló, meghatározott kérdésekre vonatkozó hatáskörű törvényhozással rendelkező francia közösség illetékessége alá tartozik az oktatás, a kultúrpolitika, az ifjúságpolitika, idegenforgalom, stb. Ügyeit tíz éve közösségi kormány intézi, amely a Brüsszeltől délre fekvő Namur városában székel. Ott és a fővárosban egyaránt szerdán kezdődött az ünnepségsorozat, amelynek fényét a két kerek évforduló növeli.
Belgiumban a többségi flamandok is természetesnek tekintik a franciaajkú vallonok és brüsszeliek kötődését a világ más francia közösségeihez, elsősorban Franciaországhoz, de élénk kapcsolatokat tartanak fenn a belgiumi francia közösség vezetői Quebec-kel, a louisianai franciákkal és más franciaajkú közösségekkel is. A flamandok a maguk részéről a hollandokkal való kapcsolatokat ápolják, ilymódon Belgium Európában egyedül álló példát szolgáltat arra, hogyan élhetnek együtt a nyelvi különbözőség és időnként kialakuló konfliktusok ellenére harmonikusan egy államban különböző nyelvi közösségek. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök 07:13
|
Vissza »
|
|
Belgium - a francia közösség ünnepe (2.rész)
|
A brüsszeli ünnepségen Valmy Feaux, a francia közösség miniszterelnöke és Thierry de Beauce, a nemzetközi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó államtitkár beszélt. De Beauce méltatta az ezeréves közös történelmet, amely feljogosít arra az együttműködésre, amely mindig is túlélte a két állam surlódásait. Külön kiemelte azt is, hogy a közép-kelet-európai országokban nő az érdeklődés a francia nyelv iránt. +++
1990. szeptember 27., csütörtök 07:15
|
Vissza »
|
|
Belgium - francia közösség - tüntető pedagógusok (lásd mtik1005.
)
|
Brüsszel, 1990. szeptember 27. csütörtök (MTI-TUD) - Üröm
vegyült az ünnepi örömbe csütörtökön Namurban, a belgiumi francia
közösség székhelyén. A franciaajkú iskolák pedagógusai, akik tavasz
óta követelnek jelentős béremelést az oktatási ügyekben illetékes
francia közösségi kormányzattól, igen heves tüntetést szerveztek
annak vezetői ellen. A tüntetők és a kivezényelt csendőrök között
több összecsapásra került sor. A dühös pedagógusok körülvették a
hivatalos ceremóniák színhelyeit és így több ünnepi eseményt le
kellett mondani. Azaz, ha a közösségek között enyhülnek a
feszültségek Belgiumban, azokon belül még újak is születnek.+++
1990. szeptember 27., csütörtök 17:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|