|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
SZU - Kelet-Európa - gazdasági elemzés - 1. rész
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. szeptember 23. vasárnap (MTI-TUD.) - A Pravda
vasárnapi kommentárja azzal vádolja a kelet-európai országokat, hogy
miközben gyorsított ütemben törekszenek az élet minden szférájának
ideológiától való mentesítésére, a Szovjetunióval fenntartott
külgazdasági kapcsolataikban korántsem sietnek a régi beidegződések
felszámolásával. Jevgenyij Saskov, a Pravda hírmagyarázója azt
fejtegeti, hogy a kelet-európai országok új kormányainak a piaci
viszonyokra való áttérés körülményei közepette végre be kell
látniuk, hogy az enegiaellátás tekintetében is a piac törvényeihez
kell igazodniuk.
Saskov szerint a Szovjetunió és az egykori szocialista közösség kapcsolataiban igen nagy károkat okozott az, hogy a gazdasági együttműködést elsősorban politikai tényezők befolyásolták. Az állami vezetéssel szorosan összefonódó pártvezetőség határozta meg a kereskedelem volumenét, a hitelek mértékét, a nyersanyagok és a késztermékek árát, és e vezetők írták alá a hosszú távú kereskedelmi megállapodásokat. Az aláíráskor fel sem merült, hogy figyelembe vegyék a Szovjetunió és a szovjet nép nemzeti érdekeit - hangoztatja a cikk. A pártlap utal rá, hogy a korábbi években megkötött egyezmények közül sajnálatos módon jónéhány - elsősorban az energiahordozó- és nyersanyagexportot szabályozó megállapodások - ma is érvényben vannak.
A szerző - irónikusan megjegyezve, hogy most a Kelet-Európában a szovjeteknél megbízhatóbbnak tartott amerikai szakemberek véleményét idézi a Business World című szaklapból - emlékeztet: az 1971-1980. közötti időszakban Moszkva a hat akkori kelet-európai ország gazdaságát összesen mintegy 75,5 milliárd dollárral támogatta. A támogatás azt jelentette, hogy az enegriahordozókat és nyersanyagokat rögzített árakon, ám a világpiaci árnál jóval olcsóbban szállította ezekbe az országokba. A nyugati cikkeknél jóval gyengébb minőségű késztermékeket viszont a Szovjetunió - ugyancsak szerződésben rögzített árakon - a világpiaci árnál magasabb áron vásárolta meg ezektől az országoktól. Ugyancsak amerikai közgazdászok adatait idézve a Pravda azt írja, hogy a szóban forgó évtizedben a kelet-európai országok átalagosan a világpiaci érték feléért jutottak hozzá a szovjet olajhoz és olajszármazékokhoz. Amerikai kutatóktól származik az az adat is, miszerint 1974. és 1978. között a hat egykori szövetséges minden egyes polgárát átlagosan 28 dollárral támogatta a Szovjetunió. /folyt./
1990. szeptember 23., vasárnap 13:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|