 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. augusztus 27., hétfő - A Szabad Demokraták
Szövetségének képviseletében Eörsi Mátyás és Soós Károly Attila
délután sajtótájékoztatón is kifejtette az SZDSZ véleményét az
állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási
szolgáltatások vagyonának privatizálására vonatkozó
törvényjavaslatról.
Elöljáróban leszögezték: az SZDSZ örül annak, hogy a kormány ezt
a törvényjavaslatot a Parlament elé terjesztette. Ám mindjárt hozzá
tették azt is: a kormány működésének 95 napja alatt ez az egyetlen
olyan gazdasági intézkedés - az ugyancsak egyetlen áremelésén kívül
-, amelyről elmondható, hogy hosszabb távon igyekszik a gazdasági
folyamatokat szabályozni. Mivel azonban ez a törvényjavaslat már
1989 augusztusában készen volt, s csupán egy-két részletmódosítás
vált szükségessé, az SZDSZ nem érti: miért kellett ilyen sokáig
várni beterjesztésével?
Eme általános megjegyzéseket a szabaddemokraták csípősebbekkel
is fűszerezték. Megítélésük szerint ez a törvényjavaslat olyan
súlyos koncepcionális hibákat tartalmaz, amelyek a privatizáció
folyamatát veszélyeztetik, elsősorban azért, mert már a kormány
elképzelte előprivatizáció is eleve kudarccal fenyeget. Konkrét
kifogásaik között sorolták, hogy a kormányt semmiféle kötelezettség
nem terheli, jogilag semmi sem írható a terhére, ha a
vagyonügynökség végrehajtotta privatizáció rendkívül szűk körű lesz.
A törvényjavaslat ugyanis túlságosan nagy diszkrecionális jogokat
biztosít a vagyonügynökségnek - törvénysértőeket is. Aggályos az is,
hogy a vagyonügynökség - kis létszámánál fogva - már e
törvényjavaslatban szereplő feladatait sem tudná ellátni, holott
emellett még számos törvény ír elő számára tennivalókat. Egy
bürokratikus országos hálózat kiépítése azonban nem kívánatos, annál
is inkább, mert azt senki sem lenne képes irányítani. Mindamellett
ez a törvényjavaslat önkormányzatellenes, hiszen azok a vállalatok,
amelyeknek boltjait privatizálnák, 90 százalékban tanácsi
alapításúak. Ha ezeket a vagyonügynökség privatizálja, akkor a pénz
az államkasszába folyik be, nem pedig az önkormányzatokéba.
A szabaddemokraták élesen bírálták azt is, hogy a
törvényjavaslat külföldi tőkeellenes. Ezt pedig rendkívül
veszélyesnek tartják, márcsak azért is, mert mélységes aggodalommal
figyelik a kormánynak azokat a megnyilvánulásait, amelyek - a
deklarált szándékokkal ellentétesen - elriasztják a külföldi tőkét.
(folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|