|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
Új telekadó
|
-----------
München, 1990. szeptember 23. (SZER, Világhíradó) - Kemény István ezúttal Budapestről vesz szemügyre egy most kifejtett, gyakorlatilag nagy horderejű javaslatot, amely a hazai ingatlanvásárlásokat és a lakosság megtakarításait érinti. Tehát: miért van szükség telekérték-emelkedési adóra?
Balázsi Sándor, aki kitűnő közgazdász, tanulmányt írt a lakáshelyzetről, és javaslatot készített a kormány számára. A Magyar Nemzet szeptember 15-iki számában közölt, Budai Jánosnak adott interjújában tömören és világosan foglalta össze elképzeléseit.
Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik. Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó. Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak, amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét, és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük. (folyt.)
1990. szeptember 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Új telekadó - 1. folyt.
|
Az ilyen módon kivetett telekérték-emelkedési adót kívánja Balázsi Magyarországon is bevezetni. Úgy véli, hogy ezzel lehetne lelohalasztani az ingatlanok iránti túlzott keresletet és hasznosabb mederbe terelni a megtakarításokat.
Javaslatát nagy horderejűnek tartom, de feltétlenül kiegészítésekre szorul; nemcsak kiegészítésekre, hanem megalapozásra. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy a telekérték-emelkedési adó csak akkor töltheti be funkcióját, ha egy általános, minden területre kiterjedő telekértékadóhoz kapcsolódik. Az ingatlanok iránti túlzott kereslet lelohasztását és a megtakarítások hasznosabb mederbe terelését legjobban egy ilyen adó szolgálná.
Valóban szükséges és ésszerű azonban az általános telekértékadónak telekérték-emelkedési járulékkal való kiegészítése. Ilyen járulékot ott, és csakis ott kell kivetni, ahol közművek létesülnek, mégpedig valóban szükséges közművek.
A valóban rentábilis közmunkálatok egy meghatározott körzetben emelik a telkek értékét, vagyis a telektulajdonosok megszolgálatlan haszonhoz jutnak. Indokolt tehát, hogy ezt a hasznot, vagy annak egy részét a közmű létrehozásának költségeire fordítsák.
A tervezett közművek létesítése előtt meg kell határozni azt a körzetet, amelyen belül a telekértékek emelkedni fognak. Meg kell határozni azt az időszakot, amelyen át a tulajdonosok a járulékot fizetni fogják. Ennek az időszaknak elég hosszúnak, legalább 20-30 évig tartónak kell lennie, mert egy valóban ésszerű közmű telekértékeket emelő hatása is hosszú ideig tart. (folyt.)
1990. szeptember 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Új telekadó - 2. folyt.
|
A körzet határain belül értéknyilvántartó hivatalnak kell megállapítania a telkek négyszögölenkénti értékét. Ezt az értékelést minden évben újra el kell végezni. Tudni kell azonban, hogy a telkek értéke nemcsak a létesített közmű körzetében, hanem mindenütt emelkedik. Éppen ezért szükséges a város összes telekértékeinek megállapítása, mert csak így határozható meg az a különbözet, amely a közmű létesítésének következtében állt elő. Ennek a különleges extra emelkedésnek egy-két százalékát kell azután adóban kivetni. +++
1990. szeptember 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|