|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
Véget ért a konzervatív pártok tanácskozása Gödöllőn (1. rész)
|
1990. szeptember 23., vasárnap - Dokumentumok elfogadásával
zárult vasárnap Gödöllőn az MDF helyi szervezete által összehívott,
a közép- és kelet-európai konzervatív pártok jövőjéről szóló
konferencia. A fórumon, amelyen nyugat-európai és a volt szocialista
országokban működő jobboldali pártok képviselői vettek részt,
napjaink aktuális kérdéseként a kommunizmusból való átmenet
problémáiról, a nacionalizmus és a nemzeti kisebbségek
kérdésköréről, a piacgazdaságba vezető út nehézségeiről és a
keresztény értékek védelméről fejtették ki véleményüket.
A majd száz résztvevő egyetértett abban, hogy Közép- és Kelet-Európa népeinek a piacgazdaság, a parlamenti demokrácia és a jogállamiság kiépítéséhez nyugatról minden segítséget meg kell adni. Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy ezek az országok alkotmányosan rögzítsék a jogszerűséget, és biztosítsák az ipar és a kereskedelem tisztességes működéséhez a feltételeket. Leszögezték, hogy a sikeres átmenethez demokratikus intézményekre és stabil politikai háttérre van szükség.
A nacionalizmus és a nemzeti kisebbségek kérdésköre kapcsán derült ki, hogy magát a fogalmat is különbözőképpen, más-más árnyalatokban értelmezik keleten és nyugaton. Ez nem volt akadálya annak, hogy egyetértés szülessen abban - és ezt a deklarációban is rögzítették -, hogy ma több európai országban az etnikai és a nemzeti kisebbségek nem élhetnek politikai és kulturális jogaik gyakorlásával. (Konkrét példaként említették a magyar kisebbséget Erdélyben.) Éppen ezért egységesen szólítják fel a résztvevők Európa kormányait, hogy határaikon belül viseljék el, sőt bátorítsák a nemzeti és etnikai kisebbségeket jogaik gyakorlására. Egyben arra is figyelmeztettek, hogy a nacionalizmus ördögi erő, amely ebben az évszázadban már két világháborút is kirobbantott. Mindenki felelős azért, hogy politikai előnyökért vagy területi követelésekért ne szítson nemzeti viszálykodást.
Több előadó fejtette ki véleményét gazdasági kérdésekről. A vélemények összegzése után a dokumentum megállapítja: Európa ma gazdaságilag megosztott. Egyik oldalon áll a gazdag Nyugat-Európa, a másikon az elszegényedő Közép- és Kelet-Európa. A jövőben nem engedhető meg, hogy a fellendülés ,,európai erődje,, az Európai Közösség maradjon, a prosperitást kelet és nyugat között a tőke, az áruk és a szaktudás szabad áramoltatásával kell biztosítani. (folyt.köv.)
1990. szeptember 23., vasárnap 18:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|