|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
OPEC - Elfelejtett születésnap (2. rész)
|
- Az OPEC megdicsőülésének pillanata az 1973-as első olajválsággal köszöntött be. Az arab államok a kipúri háború következtében kereskedelmi embargót hirdettek meg, amely elsősorban az Egyesült Államokat sújtotta ugyan, de általános pánikot váltott ki a világ összes piacain, és katasztrofális méretű olajárrobbanás követte. 1973-as teheráni találkozójukon az OPEC-tagországok tovább fokozták ezt azzal a határozatukkal, melynek értelmében 4-szeresére növelték exportolajuk árát, elérve ezzel a hordónkénti 11,65 dolláros, tragikusan magas árszintet. Ezek után az OPEC vált a nyugati országok összes bajainak bűnbakjává.
A közgazdászok mindenesetre úgy vélik, hogy az olajárak növekedése ugyan komoly szerepet játszott a gazdasági gondok szaporodásában, azok gyökerei viszont valójában a vietnami háborúh oz nyúlnak vissza.
Amikor a 70-es évek második felében Párizsban 21 nyugati ország és Japán létrehozta a Nemzetközi Energiaügynökséget (IEA), hogy megszervezzék az olaj megfelelő elosztását sürgős esetekben, és hogy lépéseket tegyenek az olajfüggőség csökkentésére, az OPEC tagállamai "galambokra" és "sólymokra" oszlottak. A keményebb szárnyat az iraki sah vezette, aki azt akarta, hogy oldják fel az exportbevételek maximalizálását, mert országa csak így tudja finanszírozni ipari fejlesztési programját. Ez aztán végül is 1979-ben a vesztét okozta, de egyúttal újabb olajválság kirobbanásához vezetett.
A szolídabb szárny legkiemelkedőbb képviselője Szaúd-Arábia volt, amely elejét akarta venni az olajárak nagyfokú emelkedésének, tudván, hogy az olaj már nem pusztán egy kompetitív energiahordozó.
Hála azonban az IEA gazdasági intézkedéseinek és a gondos tartalékpolitikának, a nyugati országok az egyes olajtípusok árának mintegy 40 dollárig történő folyamatos emelkedését különösebb nehézségek nélkül viselték el egészen az iraki-iráni háború 1980-ban bekövetkezett kitöréséig.
A 80-as évek első fele aztán merő egy lidércnyomás volt az OPEC számára: két tagjának hosszas viszályát a nyugati kereslet csökkenése, illetve az árfolyamok süllyedése követte. Emiatt aztán ellentétek keletkeztek a tagországok között a termelési, valamint a piacrészesedési kvóták megállapításában is.
Csak 1986 hozott kedvező fordulatot, amikor újra megjelent a nyugati kereslet, és megnövekedett a fejlődő országok fogyasztása is. Innentől már egészen idén augusztusig egyenes volt az út...+++
MTI-Panoráma
1990. szeptember 14., péntek 10:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|