|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés csúcstalálkozó Houstonban - 1.
|
1990. július 5. csütörtök (MTI-Panoráma) - 1975-ben, az
olajválság kellős közepén fogalmazódott meg Giscard d,Estaing
francia elnök fejében a gondolat: szükség lenne a legfejlettebb
ipari oszágok gazdaságpolitikájának egyeztetésére, hogy közösen
szálljanak szembe az energiahiány és az infláció fenyegetésével.
1975-ben még csak hatan - az Egyesült Államok, Franciaország,
Nagy-Britannia, az NSZK, Japán és Olaszország - vezetői gyűltek
össze, majd 1976-tól Kanadával kiegészülve immár a "Hetek"
tanácskoznak évente. Az értekezleteken - mint a döntések
meghozatalában és végrehajtásában közvetlenül érdekelt fél - szintén
1976 óta az Európai Közösségek Bizottságának elnöke is jelen van.
A "tőkés csúcsok" résztvevői az első időben a megrokkant világgazdaság helyreállításával, a recesszió, a munkanélküliség, az infláció és egyéb "közellenségek" megrendszabályozásával voltak elfoglalva. Megvitattak politikai kérdéseket is, de ennek a zárónyilatkozatokban nem maradt nyoma. (Ilyen volt a fejlődő országok adósságának vagy a kelet-nyugati kapcsolatoknak majd minden találkozón szereplő ügye, ahol a politikai megfontolások háttérbe szorították a gazdaságiakat.)
A világgazdaság stabilizációjával, a nyolcvannas évek elejének fellendülésével már csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg nyíltan a politika. 1983-ban tört meg a jég, amikor a williamsburgi csúcson a résztvevők a gazdasági mellett politikai nyilatkozatot is elfogadtak, elismerve az Egyesült Államok vezető szerepét. Ettől kezdve a politika hivatalosan is napirenden van.
1985 óta Mihail Gorbacsov feltűnése és a Szovjetunió politikájának átalakulása (kivonulás Afganisztánból, INF-szerződés, belső demokratizálás) megváltoztatta a világpolitikát és az értekezletek hangulatát is. Az enyhülés egyben azt is lehetővé tette, hogy a résztvevők lassan, de biztosan megkérdőjelezzék a költségvetési deficitjének terhei alatt roskadozó Egyesült Államok hegemóniáját és több kérdésben is szembeszálljanak az amerikai politikával.
A tavalyi, sorrendben 15. találkozón a francia forradalom 200. évfordulóját ünneplő Párizsban a Hetek mintha kicsit kifújták volna magukat: a töretlenül folytatódó konjunktúra és a politikai enyhülés légkörében főként gazdasági témákról volt szó és a résztvevők annyira egyetértettek, hogy a találkozó vita nélkül, a tervezettnél korábban ért véget. A találkozót levélben üdvözölte Mihail Gorbacsov, ezzel a Szovjetunió először lépett a Hetekkel hivatalos kapcsolatba, noha a felajánlott együttműködést azok udvariasan bár, de elhárították. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök 10:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés csúcstalálkozó Houstonban 2.
|
A párizsi találkozó számunkra legfontosabb eredményeként a Hetek megkülönböztetett segélyt helyeztek kilátásba a reformok útján (akkor) legtovább előrehaladt két kelet-európai ország, Lengyelország és Magyarország számára. A végrehajtással és a segélyek összehangolásával az Európai Közösségek Bizottságát bízták meg; ebből nőtt ki a PHARE-program, amelyet ma már a többi volt szocialista országra is ki akarnak terjeszteni.
Az idei, Houstonba tervezett csúcstalálkozó már korántsem ígérkezik ennyire békésnek, hiszen az elmúlt év olyan változásokat hozott, amelyekre a Heteknek reagálniuk kell, és véleményük igencsak megoszlik. Szó lesz az EGK tagjait foglakoztató német gazdasági és politikai unióról, az egységes Németország NATO-tagságáról, a kommunizmust maguk mögött hagyó kelet-európai országok jövőjéről, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról, a Kínához való viszonyról, a fejlődő országok adósságáról.
Végletesen megosztja a résztvevőket, hogy kell-e segíteni a csőd szélén álló szovjet gazdaságon és személy szerint Mihail Gorbacsovon. Az EGK dublini csúcstalálkozóján a Tizenkettek (Thatcher asszony fenntartásai ellenére) Kohl és Mitterrand nyomására a segély mellett álltak ki. A kérdés csak az: képesek-e meggyőzni igazukról az amerikai vezetést, amely több ízben és igen határozottan ellenezte a tervet. A Bush elnök hátországában, Houstonban várhatóan heves viták után megszülető döntések a világ (és a Szovjetunió) sorsát is jelentősen befolyásolhatják.
Az eddig megrendezett tőkés csúcstalálkozók:
1. Rambouillet, 1975. november 15-17.
2. San Juan (Puerto Rico), 1976. június 27-28.
3. London, 1977. május 7-8.
4. Bonn, 1978. július 16-17.
5. Tokió, 1979. június 28-29.
6. Velence, 1980. június 22-23.
7. Ottawa, 1981. július 20-21.
8. Versailles, 1982. június 4-6.
9. Williamsburg, 1983. május 29-30.
10. London, 1984. június 8-9.
11. Bonn, 1985. május 2-4.
12. Tokió, 1986. május 4-6.
13. Velence, 1987. június 8-10.
14. Toronto, 1988. június 19-21.
15. Párizs, 1989. július 14-16.+++
Vladár Tamás, MTI-Panoráma
1990. július 5., csütörtök 10:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|