|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés csúcstalálkozó Houstonban - 1.
|
1990. július 5. csütörtök (MTI-Panoráma) - 1975-ben, az
olajválság kellős közepén fogalmazódott meg Giscard d,Estaing
francia elnök fejében a gondolat: szükség lenne a legfejlettebb
ipari oszágok gazdaságpolitikájának egyeztetésére, hogy közösen
szálljanak szembe az energiahiány és az infláció fenyegetésével.
1975-ben még csak hatan - az Egyesült Államok, Franciaország,
Nagy-Britannia, az NSZK, Japán és Olaszország - vezetői gyűltek
össze, majd 1976-tól Kanadával kiegészülve immár a "Hetek"
tanácskoznak évente. Az értekezleteken - mint a döntések
meghozatalában és végrehajtásában közvetlenül érdekelt fél - szintén
1976 óta az Európai Közösségek Bizottságának elnöke is jelen van.
A "tőkés csúcsok" résztvevői az első időben a megrokkant világgazdaság helyreállításával, a recesszió, a munkanélküliség, az infláció és egyéb "közellenségek" megrendszabályozásával voltak elfoglalva. Megvitattak politikai kérdéseket is, de ennek a zárónyilatkozatokban nem maradt nyoma. (Ilyen volt a fejlődő országok adósságának vagy a kelet-nyugati kapcsolatoknak majd minden találkozón szereplő ügye, ahol a politikai megfontolások háttérbe szorították a gazdaságiakat.)
A világgazdaság stabilizációjával, a nyolcvannas évek elejének fellendülésével már csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg nyíltan a politika. 1983-ban tört meg a jég, amikor a williamsburgi csúcson a résztvevők a gazdasági mellett politikai nyilatkozatot is elfogadtak, elismerve az Egyesült Államok vezető szerepét. Ettől kezdve a politika hivatalosan is napirenden van.
1985 óta Mihail Gorbacsov feltűnése és a Szovjetunió politikájának átalakulása (kivonulás Afganisztánból, INF-szerződés, belső demokratizálás) megváltoztatta a világpolitikát és az értekezletek hangulatát is. Az enyhülés egyben azt is lehetővé tette, hogy a résztvevők lassan, de biztosan megkérdőjelezzék a költségvetési deficitjének terhei alatt roskadozó Egyesült Államok hegemóniáját és több kérdésben is szembeszálljanak az amerikai politikával.
A tavalyi, sorrendben 15. találkozón a francia forradalom 200. évfordulóját ünneplő Párizsban a Hetek mintha kicsit kifújták volna magukat: a töretlenül folytatódó konjunktúra és a politikai enyhülés légkörében főként gazdasági témákról volt szó és a résztvevők annyira egyetértettek, hogy a találkozó vita nélkül, a tervezettnél korábban ért véget. A találkozót levélben üdvözölte Mihail Gorbacsov, ezzel a Szovjetunió először lépett a Hetekkel hivatalos kapcsolatba, noha a felajánlott együttműködést azok udvariasan bár, de elhárították. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök 10:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|