|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szakértők levele a Dunai Vízlépcső kormánybiztosának
"Mi, akik szakértőként, környezetvédőként hosszabb ideje
küzdünk a gigantomán beruházás ellehetetlenüléséért, átérezve
vállalt felelősségének nagy súlyát, kérjük, hogy a mostani, nem
megnyugtató helyzetben támaszkodjon felgyűlt tapasztalatainkra,
vegye igénybe munkánkat. Bízunk benne, az új politikai rendszerben
ennek hatékony és méltó formáját könnyű lesz megtalálni.
"
BBC, Panoráma:
Ugrásra készen az amerikai demokraták
"A bíráló demokrata képviselők nagyon vigyáztak: nehogy azt
kritizálják, ahogyan Bush elnök eddig kezelte a kuvaiti invázió óta
kialakult válságot. A legfrissebb amerikai közvélemény-kutatás
eredménye azt mutatja: a megkérdezettek 70 százaléka támogatja az
amerikai haderők telepítését Szaud-Arábiában, 80 százaléka pedig
támogatja azt, ahogyan Bush elnöknek sikerült kialakítania az Irakot
ellenző országok nemzetközi koalícióját.
"
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: Amiről 30-án döntünk Főcím: A nemzeti és etnikai
kisebbségek képviselete
|
Budapest, 1990. szeptember 19. Szerda (MTI-Press)
A kisebbségvédelem és az ezt garantáló intézmények a demokrácia lényegéhez tartoznak. Nem lehet véletlen, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - amelyet Magyarország 1976-ban cikkelyezett be - a népek, nemzetek legfontosabb kollektív jogával, AZ ÖNRENDELKEZÉSSEL KEZDŐDIK, s a nemzetközi szerződésben részes államok kötelességévé teszi a népek önrendelkezési jogának megvalósítását. A Magyar Köztársaság alkotmánya eleget téve e nemzetközi kötelezettségnek, védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. A védelem egyik alkotmányos intézménye a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA, akinek feladata a kisebbségi jogok feletti őrködés. Jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt és az országgyűlés által választott, nemzeti és etnikai kisebbségenként egy-egy személyből álló testület gyakorolja. A kormány a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátása céljából NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI HIVATALT hozott létre. A nemzeti és etnikai kisebbségek ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐK, a törvények biztosítják képviseletüket és kollektív részvételüket a közéletben. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletük érdekében helyi és országos ÖNKORMÁNYZATOKAT HOZHATNAK LÉTRE. Ez a kollektív jog egyesek szerint értelmezhető úgy is, hogy az alkotmány a területi autonómia kialakításának jogát biztosítja. Ám a Magyar Köztársaság "unitárius" állam, amelyben szórványnemzetiség él, így a területi önkormányzati autonómia felvetése - amely a nemzetiségek lakta államokban az egyik legfőbb jogosítvány - irreálisnak tűnő követelés. A törvények az egységes önkormányzati rendszeren belül biztosítják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény önálló fejezetet szentel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelmének. E fejezet KÖNNYÍTŐ SZABÁLYOKKAL /az ún. kétharmados szavazati aránnyal/ SEGÍTI A KISEBBSÉGEK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELETÉT. (folyt.)
1990. szeptember 19., szerda 12:28
|
Vissza »
|
|
Nemzeti és etnikai kisebbségek 2. rész
|
Amennyiben a közel 2900 kislistás településen a kisebbségi jelöltek egyike sem szerezne mandátumot, meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadával. Azok a kisebbségi jelöltek - kisebbségenként egy fő - akik a kétharmadon belül vannak, önkormányzati képviselők lesznek s velük KIBŐVÜL A TELEPÜLÉS KÉPVISELŐTESTÜLETE. A vegyes választókerületi rendszert alkalmazó közel másfélszáz városban az egyéni választókerületek kisebbségi jelöltjei kisebbségenként egy közös független listán is indulhatnak. Ha a lista a szavazás eredményeként nem szerezne mandátumot, itt is segíthet a kétharmados szabály. Az önkormányzati törvény szerint az a kisebbségi jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta, de nem lett tagja a képviselőtestületnek, tanácskozási joggal KISEBBSÉGÉNEK HELYI SZÓSZÓLÓJAKÉNT állandó résztvevője az önkormányzat tanácskozásainak. A képviselőtestület a kisebbségi képviselők kezdeményezésére a kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre. Az önkormányzati törvény kategórikusan előírja: VALAMENNYI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT KÖTELES BIZTOSÍTANI A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT. Mindenekelőtt olyan alkotmányos jogokról van szó, mint az anyanyelv használatának joga, az anyanyelven történő oktatás joga, a nemzeti kultúra ápolásának joga. Az önkormányzatok kötelessége ezen jogok anyagi feltételeit biztosítani. A kisebbségvédelem alkotmányos intézményeivel történetileg gyakran hadilábon állltak a közép-európai kisállamok. Minden most törvénybe iktatott intézmény egy-egy apró lépés a terhes örökség felszámolásának a folyamatában és azt szolgálja, hogy NE LEGYEN ÖRÖKRE SZEMBENÁLLÓ NEMZETÁLLAMOKRA OSZTOTT E TÉRSÉG. Az egyes nemzeti rendszerváltások sikerének vannak nemzetközi, regionális és hazai feltételei. Az egyik regionális feltétel a DUNAVÖLGYI BÉKE ÉS KIEGYEZÉS, a vasfüggönyök lebontása a hétköznapokban, az emmberi fejekben. (folyt.)
1990. szeptember 19., szerda 12:29
|
Vissza »
|
|
Nemzeti és etnikai kisebbségek 3. rész
|
MINDEN ÖNKORMÁNYZAT A NÉPI DIPLOMÁCIA EGY-EGY ÖNKÉNTES NAGYKÖVETE LEHET, ha eleget tesz alkotmányos kötelezettségének, s akkor talán évek múltán a dunavölgyi népek kopogtatás nélkül bemehetnek egymáshoz. (MTI-Press) Kukorelli István
A szerkesztőségek tájékoztatására: A szöveg nagybetűs írásmódja technikai jellegű: a kiemelés értelemszerűen fett vagy kurzív. (MTI-Press)
1990. szeptember 19., szerda 12:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|