Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Amiről 30-án döntünk Főcím: Az önkormányzat társulási joga
Budapest, 1990. szeptember 18. Kedd (MTI-Press) Az alkotmány az alapvető önkormányzati jogok között sorolja fel, hogy a helyi önkormányzatok szabadon társulhatnak más helyi képviselőtestületekkel, továbbá érdekeik képviseletére önkormányzati szövetséget hozhatnak létre. Az önkormányzat együttműködhet más országok helyi önkormányzataival és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezeteknek. Elaprózott településszerkezet esetében a társulási szabadság különösen jelentős, hiszen az elaprózottságnak gazdasági hátrányai is vannak. A DÖNTÉS azonban A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KEZÉBEN VAN, és nem felülről jön községegyesítés, vagy közös tanácsosítás címén. Az önkormányzati törvény megnevez néhány társulási formát /hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselőtestület, körjegyzőség/, de kimondja, hogy a társulásoknak más, szabadon választott formái is lehetnek. NINCS tehát TÁRSULÁSI FORMAKÉNYSZER. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. KÖZÖS KÉPVISELŐTESTÜLET alakításakor a képviselőtestületek közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik, részben vagy egészben egyesítve költségvetésüket. A KÖRJEGYZŐSÉGET az általános szabály szerint az ezernél kevesebb lakosú, egymással határos községek tarthatnak fenn igazgatási feladataik közös ellátására, s abban a kétezernél kevesebb lakosú községek is részt vehetnek. A körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselőtestületei állapodnak meg. A körjegyző hetente legalább egy nap minden községben ügyfélfogadást tart, részt vesz a képviselőtestületek ülésein, évente beszámol minden képviselőtestületnek. AZ IGAZGATÁSI TÁRSULÁS a képviselőtestületek megállapodása alapján egyes államigazgatási ügyfajták /pl. az építésügy/ szakszerű intézésére alakítható. AZ INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÓ TÁRSULÁS ugyancsak a képviselőtestületek megállapodása és a közös érdekeltség alapján hozható létre az élet legkülönbözőbb területein. /pl. az intézményes szemétszállítás/ (folyt.) 1990. szeptember 18., kedd 13:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az önkormányzat társulási joga 2. rész
A helyi önkormányzatok - a magyar önkormányzati hagyományokhoz /pl. községszövetség, városszövetség/ híven - az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviselete, védelme és érvényesítése érdekében ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEKET HOZHATNAK LÉTRE. A település közigazgatási határain túlra tekintő társulás és együttműködés mellett nem lehet lebecsülni A TELEPÜLÉSEN BELÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGÉT ÉS INTÉZMÉNYES FORMÁIT SEM. A települési önkormányzat - feladatai körében - támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, EGYÜTTMŰKÖDIK E KÖZÖSSÉGEKKEL. A képviselőtestület bizottságai NYITOTTAK, azonban indokolt beválasztani az adott munkaterületnek megfelelő területen tevékenykedő választópolgárokat /szervezetek képviselőit, társadalmi szervezetek küldötteit/. Az önkormányzati törvény hatalomelméletében több helyütt összekapcsolódik a képviseleti demokrácia a közvetlen demokráciával. A képviselőtestület meghatározza azoknak a KÖZVETLEN DEMOKRATIKUS FÓRUMOKNAK A RENDJÉT /pl. falugyűlés, várospolitikai fórum/, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghírdetett KÖZMEGHALLGATÁST tart, amelyeken az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az önkormányzati törvény a képviseleti demokráciával szoros összefüggésben szabályozza a HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS INTÉZMÉNYÉT is. Ezek a választásnapi döntésen túlmutató intézmények, amelyek állandó és folyamatos állampolgári részvételt biztosítanak, SZÉLESÍTHETIK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁRSADALMI ALAPJAIT, elősegíthetik, hogy a helyi politika ne szűköljön le a véleményhordozó elitre, hogy öntudatra ébredjen a helyi társadalom és önkormányzata. (MTI-Press) Kukorelli István A szerkesztőségek tájékoztatására: A szöveg nagybetűs írásmódja technikai jellegű: a kiemelés értelemszerűen fett vagy kurzív. (MTI-Press) 1990. szeptember 18., kedd 13:33
Vissza »