Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 19.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Szakértők levele a Dunai Vízlépcső kormánybiztosának

"Mi, akik szakértőként, környezetvédőként hosszabb ideje küzdünk a gigantomán beruházás ellehetetlenüléséért, átérezve vállalt felelősségének nagy súlyát, kérjük, hogy a mostani, nem megnyugtató helyzetben támaszkodjon felgyűlt tapasztalatainkra, vegye igénybe munkánkat. Bízunk benne, az új politikai rendszerben ennek hatékony és méltó formáját könnyű lesz megtalálni. "
BBC, Panoráma:

Ugrásra készen az amerikai demokraták

"A bíráló demokrata képviselők nagyon vigyáztak: nehogy azt kritizálják, ahogyan Bush elnök eddig kezelte a kuvaiti invázió óta kialakult válságot. A legfrissebb amerikai közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja: a megkérdezettek 70 százaléka támogatja az amerikai haderők telepítését Szaud-Arábiában, 80 százaléka pedig támogatja azt, ahogyan Bush elnöknek sikerült kialakítania az Irakot ellenző országok nemzetközi koalícióját. "

Döntöttek a színhelyről (1. rész)


1990. szeptember 18. kedd (Reuter, AP, UPI) - Kedden az egész
sportvilág Tokióra figyelt, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
96. ülése keretében itt döntöttek arról, hogy a hat jelentkező közül
melyik város kapja meg az 1996. évi nyári ötkarikás játékok, az
Aranyolimpia rendezési jogát. A titkos szavazás előtt a pályázók
küldöttségei még egy utolsó egyórás lehetőséget kaptak elképzeléseik
felvázolására, a sorsolásnak megfelelően előbb Atlanta mutatkozott
be a NOB-tagok előtt, aztán Athén, Toronto, Belgrád, Melbourne és
Manchester következett.

    Aztán a sportvezetők az újságírók kérdéseire válaszoltak. Az
athéniak egyórásra tervezett sajtóbeszámolója csaknem botrányba
fulladt, 15 perc után félbe is szakadt, mert Konsztantin Micotakisz
miniszterelnök és Lambisz Nikolau, a nemzeti olimpiai bizottság
elnöke nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni azokat a
témaköröket, amelyeket pályázatukkal kapcsolatban a NOB-tagok
felvetettek. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 11:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (2. rész)


Tokióban magyar idő szerint 13.47 órakor csúcspontjához érkezett
a NOB 96. ülése a Pamír kongresszusi központ NHK tanácstermében.
Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke - aki egyébként a döntésben nem
vett részt - a tv-társaságok élő közvetítésének jóvoltából csaknem
4.5 milliárd néző előtt nyitotta fel a titkos szavazás végeredményét
tartalmazó borítékot.

    Az 1996. évi ,,Aranyolimpia,, rendezési jogáról 87 NOB-tag,
köztük Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke döntött. A
küldöttek az Egyesült Államok pályázó városára, Georgia állam
fővárosára, Atlantára adták voksukat, így 12 évvel a Los Angeles-i
játékok után ismét az amerikai kontinens láthatja vendégül a világ
legjobb sportolóit.

    Nem igazolódott tehát az a várakozás, mely szerint a NOB-tagok -
főként érzelmeikre hallgatva - az 1896. évi athéni játékok 100 éves
évfordulójának tiszteletére a görög főváros mellett döntenek.
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 14:11


Vissza »


Döntöttek a színhelyről (3. rész)


A helyszínen, a kongresszusi terem zsúfolásig megtelt nézőterén
1200-an hallhatták élőben Samaranch bejelentését. A műholdas
közvetítést pedig 38 ország tv-társaságai vették át.

    A NOB-tagok szavazásának végeredménye tükrözte a testület
tényfeltáró bizottságának írásos jelentését, amelyben a hat jelöltet
sorra felkereső bizottság Atlantát nevezte meg a technikai
szempontból leginkább megfelelő helyszínnek. A Reuter jelentése
szerint a hagyományok miatt legesélyesebbnek ítélt Athént utolsóként
rangsorolta az a bizottság, amelynek egyébként Schmitt Pál is tagja
volt. Atlanta mellett szólt az is, hogy az egyeduralkodónak számító
amerikai tv-társaságok révén itt várható a legnagyobb bevétel a
közvetítési jogokból.

    Maynard Jackson, a győztes város polgármestere boldogan fogadta
a gratulációkat:

    - Hihetetlenül boldogak és meghatódottak vagyunk, hogy nekünk
sikerült elnyerni ennek az olimpiai mozgalomban történelminek
számító eseménynek a megrendezését. A szervezőbizottság mindent meg
fog tenni annak érdekében, hogy minden idők legnagyszerűbb
olimpiájának legyünk a házigazdái. Nagyon büszke vagyok városomra -
nyilatkozta Atlanta polgármestere. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 14:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a szinhelyről (4. rész)


Gallov Rezső: Atlanta a ,,hajrában,, győzött
--------------------------------------------
Gallov Rezső, az OTSH elnöke, a MOB alelnöke nem titkolta:
meglepődött, hogy nem a toronymagas esélyesnek kikiáltott Athén,
hanem Georgia állam fővárosa kapta meg az 1996-os nyári játékok
rendezési jogát.

    - Azt hiszem, a görögök az utolsó hetekben kissé elméretezték
propaganda hadjáratukat, ez okozhatta kudarcukat - válaszolta a
sportvezető az MTI munkatársának kérdésére. - A túlzásba vitt
korteskedés a jelek szerint visszaütött, így nyerhettek az
amerikaiak.

    Atlanta diadala így is meglepetés, hiszen a második számú
jelöltnek sokan az ausztrál Melbourne-t tartották. Mi dönthetett
mégis az észak-amerikaiak javára?

    - Talán az, hogy a hírek szerint ők mutatták be a hat város
közül a legimpozánsabb rendezési tervet, s gyakorlatilag a hajrában
győztek. Fontos szempontnak tartom azt is, hogy az atlantaiak
mellett egy olyan közismert személyiség is latba vetette befolyását,
mint Andrew Young, korábbi polgármester, aki Jimmy Carter elnöksége
idején ENSZ-nagykövetként képviselte az Egyesült Államokat. Ugy
érzem, a háttérben sokat számitottak a szines bőrü politikus
nemzetközi kapcsolatai.

    Ön korábban Kanadában dolgozott, az ottani sporthivatal
munkatársaként. Hogyan itéli meg Torontó lemaradását?

    - A kanadaiak sem voltak esélytelenek, vereségüket talán tulzott
demokratizmusuk okozhatta. Bár a játékok rendezésének tervét mind a
központi, mind a tartományi kormány támogatta, azért akadtak
disszonáns hangok is. Ilyen volt a ,,Kenyeret, nem cirkuszt,,
elnevezésü kampány is, amely elsősorban a kritikus lakásviszonyok
miatt tiltakozott. Erre ugyan megfelelő választ adtak a
városvezetők, hiszen köztudott, hogy az olimpiai létesitményeket
később a lakosság is igénybe veheti. Meggyőződésem, Torontó is méltó
helyszine lett volna a ,96-os világtalálkozónak, ugyanugy, mint
ahogy Calgary is nagy sikerrel rendezte meg az 1988-as téli
olimpiát.

    Magyar szempontból hogyan értékeli a NOB döntését?

    - Ha az utazási szempontokat vesszük alapul, akkor a rövidebb
távolság miatt Athén talán kedvezőbb lett volna. Igy viszont, hogy
Atlanta győzött, számitásba kell venni az időeltolódás okozta
nehézségeket is. Ami az utazást illeti, tudni kell, hogy Atlanta az
Egyesült Államokban a repülés központja, ami gondolom, szintén sokat
számitott a szavazásnál - mondta befejezésül Gallov Rezső.
    x x x
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (5. rész)


Darnyi Tamás, a Szöulban két aranyérmet nyert úszó így
kommentálta a szavazás végeredményét:

    - Meglep, hogy Atlantára esett a választás, hiszen sokakhoz
hasonlóan én is Athént vártam az első helyre. Már csak azért is,
mert 1896-ban a görög fővárosban rendezték az első újkori olimpiát,
s szerintem a jubileum elég indok lett volna ahhoz, hogy ismét
házigazda lehessen. Hat év múlva én már 29 éves leszek, az úszóknál
ez már nem fiatal kor, így egyáltalán nem valószínű, hogy
versenyzőként részt veszek a 26. nyári ötkarikás játékokon. Az
viszont nem kizárt, hogy valamilyen más formában, például nézőként
én is elutazom az amerikai városba.

    x x x

    A szavazást, mint az a Reuter hirügynökség jelentéséből kiderül,
öt fordulóban rendezték meg. Az első körben Belgrád mindössze 7
voksot kapott, s ezzel kiesett. A jugoszláv várost követte
Manchester (11), Melbourne (16), majd Torontó (22) is. Az utolsó,
mindent eldöntő titkos szavazásra tehát már csak Atlanta és Athén
,,maradt talpon,,. A végeredmény: az amerikaiak 51, a görögök 35
NOB-küldött támogatását szerezték meg.
    x x x
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 15:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (6. rész)


Negyedszer észak-amerikai földön
--------------------------------
1996-ban a negyedik alkalommal rendezik a nyári játékokat
Észak-Amerikában. 1904-ben St. Louis, 1932-ben és 1984-ben Los
Angeles, 1976-ban a kanadai Montreal adott otthont a világ legjobb
sportolói találkozójának. Az eddigi rekordrészvétel viszont 1988-as
szöuli játékokon volt, amikor 160 ország 9417 versenyzője mérte
össze tudását.

    A nyári olimpiák helyszinei 1996-ig:

1896: Athén 13 ország - 295 sportoló
1900: Párizs 21 - 1077
1904: St. Louis 12 - 554
1908: London 22 - 2034
1912: Stockholm 28 - 2504
1920: Antwerpen 29 - 2591
1924: Párizs 44 - 3075
1928: Amszterdam 46 - 2971
1932: Los Angeles 38 - 1331
1936: Berlin 49 - 3980
1948: London 58 - 4062
1952: Helsinki 69 - 5867
1956: Melbourne 67 - 3342
1960: Róma 84 - 5396
1964: Tokió 94 - 5586
1968: Mexikóváros 113 - 6626
1972: München 122 - 6894
1976: Montreal 88 - 6189
1980: Moszkva 81 - 5923
1984: Los Angeles 140 - 7055
1988: Szöul 160 - 9417
1992: Barcelona
1996: Atlanta

    1916-ban, 1940-ben és 1944-ben a nyári játékokat nem rendezték
meg.
    x x x
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 15:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (7. rész)


A szavazás részletes eredményei:

1. forduló:

Atlanta 19
Athén 23
Toronto 14
Melbourne 12
Manchester 11
Belgrád 7

    2. forduló:

Atlanta 20
Athén 23
Toronto 17
Melbourne 21
Manchester 5

    3. forduló:

Atlanta 26
Athén 26
Toronto 18
Melbourne 16

    4. forduló:

Atlanta 34
Athén 30
Toronto 22

    5. forduló:

Atlanta 51
Athén 35
    x x x
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 16:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (8. rész)


Atlanta, az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő város fontos
gazdasági és kulturális központ. Legnevesebb szülötte Martin Luther
King tiszteletes, fekete polgárjogi aktivista volt. De az
észak-amerikaiak úgy tartják számon Atlantát, mint a Coca-Cola gyár
székhelyét, ami szintén szerepet játszott abban, hogy a város
megpályázta az 1996-os olimpia rendezési jogát.

    Még alig hirdették ki az eredményt, s alig gratuláltak a
győzteseknek, máris sokan fenntartásaikat hangoztatták. A legtöbben
azt emlegették, hogy Atlanta nemcsak az üzleti élet és a repülés, de
a bűnőzők központja is. Ehhez egy adat: az Egyesült Államokban éppen
az 1996-os olimpia helyszíne vezeti a kriminalisztikai
statisztikákat.

    Kétségbe vonhatatlan viszont, hogy ami a televíziós jogdíjakat
illeti, az amerikaiak kínálták a legelőnyösebb feltételeket, s ezek
a bevételek nem elhanyagolható anyagi támaszt jelentenek a
nemzetközi olimpiai mozgalomnak. Nem lesz gond a csapatvezetők és a
versenyzők elhelyezésével sem, Atlantában ugyanis 152 ezer személy
részére bármikor tudnak szállodákat biztosítani.

    A játékokon 16 sportág versenyeit két és fél kilométeres
távolságon belül fogják megrendezni, ami szintén az atlantaiak
mellett szólt. A tervek között szerepel egy 85 ezres
befogadóképességű stadion, egy uszoda és egy kerékpárstadion építése
is. A sportolók a Georgia állambeli műszaki egyetem modern
szálláshelyein laknak majd.

    Az amerikaiak egyelőre egymilliárd dolláros költségvetéssel
számolnak, s szeretnék, ha megismétlődne az 1984-es olimpiai játékok
erkölcsi és pénzügyi sikere. Az előzetes számítások szerint a
játékok körülbelül 200 millió dollár hasznot hozhatnak. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 16:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (9. rész)


Kovács Pál: a küldöttek nem a szívükre hallgattak...
----------------------------------------------------
Kovács Pál a magyar sport legendás egyéniségei közé tartozik.
1912-ben született, hatszoros olimpiai és kilencszeres világbajnok
kardvívó, egyéniben 1952-ben szerzett aranyérmet. Visszavonulása
után sokáig a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnökeként tevékenykedett.

    - Úgy érzem, a NOB-küldöttek fontosabbnak tartották az anyagi
érdekeket, mint az érzelmi szempontokat, vagyis nem a szívükre
hallgattak - mondta Kovács Pál az MTI munkatársának. - Nem titkolom,
Athén sikeréért szorítottam, mivel meggyőződésem, hogy Európa
megérdemelte volna az 1996-os olimpiai játékokat...

    Régebben milyen megfontolás alapján ítélték oda egyik vagy másik
városnak az ötkarikás játékokat?

    - A háború előtti években az volt a döntő szempont, melyik város
tudja a legmegfelelőbben megszervezni a sportolók fogadását. A
hagyományok, az a tény, hogy 1996-ban lesz a játékok százéves
évfordulója, Athén esélyeit erősítette. Az amerikaiak viszont 12 év
alatt másodszor kapnak lehetőséget a rendezésre, amit nem tartok
teljesen igazságosnak.

    1984-ben az amerikaiak a volt szocialista országok távolmaradása
miatt csak csonka olimpiának adhattak otthont. Most talán
kárpótolták őket, 1996-ban ugyanis valószínű, hogy a világ
legjobbjai teljes létszámban ott lesznek Atlantában...

    - Szerintem a tengerentúliakat nem rázta meg különösebben, hogy
hat évvel ezelőtt a szovjetek és a kelet-európaiak bojkottálták a
játékokat. Sőt, még örültek is, hogy több aranyérmet szerezhettek.
Nem hiszem, hogy ez döntő érv lett volna Atlanta mellett, a
szavazásnál inkább az anyagi mérlegelés érvényesült - mondta
befejezésül Kovács Pál.
    x x x
(folyt.köv)



1990. szeptember 18., kedd 17:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (10. rész)


Schmitt Pál: Méltó kezekben az olimpia
--------------------------------------
A Magyar Olimpiai Bizottságot Schmitt Pál elnök képviselte a
japán fővárosban. A szavazás után a sportvezető Marton Jánosnak, az
MTI tokiói tudósitójának kérdéseire válaszolt:

    - Nagyon jó kezekbe kerül a centenáriumi olimpia - mondta
Schmitt Pál. - Atlanta minden szükséges létesitménnyel, igy a világ
egyik legnagyobb repülőterével rendelkezik, tehát tökéletesen
megoldott a sportolók szállitása. Az elszállásolás is minden
kivánalomnak megfelel, s a közönség rendkivül sportszerető.

    Mi döntött a finisben?

    - Az Atlanta nyujtotta kiváló körülmények mellett az is, hogy
kedden, amikor valamennyi jelölt egy órát kapott a bemutatkozásra,
az amerikaiak az érzelmekre is ható, egyben rendkivül meggyőző
előadást tartottak. Tudom, sokan kifogásolják majd, hogy az olimpiai
hagyományok tisztelete helyett a pénznek adtak elsőbbéget a
NOB-tagok, de ez szerintem nem igaz. Biztosak lehetünk abban, hogy a
Georgia állambeli városban sikeres olimpiát rendeznek majd.

    A kérdésre, hogy kire adta voksát, Schmitt Pál a következőképp
válaszolt:

    - Ezt nem árulhatom el. Igy utólag könnyü lenne azt mondani,
hogy Atlantára voksoltam... Ha viszont más várost neveznék meg,
akkor legalább öt ellenséget szereznék a magyar olimpiai
mozgalomnak, és ezt szeretném elkerülni. Maradjunk annyiban, hogy
méltó kezekbe került az 1996-os olimpia.
    x x x
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 18:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (11. rész)


Öröm a győzteseknél
-------------------

Atlantában kora reggel - helyi idő szerint 7 óra 50 perckor -
polgárok ezrei lepték el az utcákat, ünnepelték a nagy diadalt, a
tokiói győzelmet. A helyi olimpiai bizottság székháza előtt
rögtönzött ünnepséget rendeztek.

    A NOB döntése után Andrew Youngot nem lehetett szóra bírni: a
közismert diplomata sírva fakadt örömében. Billy Payne, az atlantai
kampányfőnök viszont cseppet sem lepődött meg azon, hogy városa
befutott:

    - Győzelmünk hosszú és kitartó munka eredménye, honfitársaink
megérdemelték a sikert - mondta.

    Robert Helmick, a NOB amerikai tagja is számított a küldöttek
szavazataira:

    - Nehéz volt, de mindvégig bíztam abban, hogy nem volt hiábavaló
a fáradozásunk. Szerintem nemcsak az Egyesült Államok, hanem az
egész olimpiai mozgalom jól jár azzal, hogy Atlanta kapta a
rendezési jogot.

    x x x

    A miniszterelnök szerint Melbourne volt a legjobb
    -------------------------------------------------

    Az ausztrálokat Bob Hawke miniszterelnök képviselte Tokióban:

    - Csalódott vagyok, mivel nagyszerű csapat dolgozott
pályázatunkon - jelentette ki a kormányfő. - Változatlanul állítom,
hogy a mi kináltuk a legkedvezőbb feltételeket, de a döntést el kell
fogadnunk...

    x x x

    A görögök szerint a Coca-Cola győzött
    -------------------------------------

    A legnagyobb csalódás a nagyesélyesnek tartott athénieket érte a
szavazáson. Szpirosz Metaksza, a szervezőbizottság vezetője szerint
az egész olimpiai mozgalom vereséget szenvedett:

    - A pénz győzött az olimpiai eszme felett - mondta. - Melbourne
befutását még elfogadtuk volna, az ausztrálok ugyanis dinamikus és
rokonszenves kampányt folytattak. Az viszont meglehetősen szomorú,
hogy 12 évvel a Los Angeles-i játékok után ismét az amerikaiak
nyertek. Úgy vélem, ez elsősorban a Coca-Cola sikere...
    x x x
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 18:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Döntöttek a színhelyről (12. rész)


Az angolok most is sportszerűek voltak
--------------------------------------

Manchesterben nem fogták fel tragikusan a vereség tényét a város
jelölésén munkálkodó sportvezetők. John Maddock, a kampányt irányító
bizottság igazgatója kijelentette:

    - Természetesen csalódottak vagyunk, de úgy érzem,
erőfeszítésünk nem volt hiábavaló. Városunkat sokan megismerték, és
remélem, hogy legközelebb, amikor az ezredforduló olimpiájáról
döntenek, több szavazatra számíthatunk. Sportszerűen elismerjük,
hogy ezúttal más kapott bizalmat.

    x x x

    Toronto: 14 millió dollár veszteség
    -----------------------------------

    A kanadai városban főleg a kampányra elfecsérelt kiadások miatt
nagy az elkeseredés. A torontóiak nem kevesebb, mint 14 millió
dollárt költöttek a korteskedésre, ami a vereség után kiváltotta a
lakosság tiltakozását. Anne Johnston, a város olimpiai bizottságának
tagja szerint nagy melléfogás volt, hogy a NOB képviselői Atlantára
adták voksukat:

    - Valószínű az döntött, hogy az amerikai emberek egységesen
támogatták a rendezés gondolatát, míg nálunk ez nem így volt. Azt
hittem, Athén lesz a legveszélyesebb ellenfél, s a görögök sikerének
is jobban örültem volna, mint az atlantaiak győzelmének...

    x x x

    A jugoszlávok kérdeznek
    -----------------------

    A jugoszláv Tanjug hírügynökség első jelentése egy kérdést
fogalmaz meg: miként lehetséges az, hogy a NOB tagjai nem az
olimpiai mozgalom szellemében döntöttek? A dél-szlávok szerint
Belgrád rendelkezik a legtöbb sportlétesítménnyel, Athén a 100 éves
évforduló kapcsán futhatott volna be, Melbourne pedig jogosan
hivatkozott arra, hogy az ötödik kontinensen négy évtizede nem
rendeztek olimpiát. Az amerikaiakat viszont kizárólag az anyagi
haszon reményében támogatták Tokióban...+++



1990. szeptember 18., kedd 18:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD