Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 18. (BBC, kora reggeli híradás) Az Európai Közösség Irak ellen tegnap meghozott döntését követően a 12 tagország külügyminiszterei arról tanácskoznak, hogyan kezeljék a jövőben az Európán kívüli konfliktusokat. Olaszország, a közösség soros elnöke, javastot tett, melynek értelmében a szervezetnek külső biztonsága megvédése érdekében új szerepet is vállalnia kellene. Egy brüsszeli nemhivatalos találkozón az olasz külügyminiszter kijelentette, ez lehetőséget adna arra, hogy a közösség egységesen lépjen fel a Perzsa-öböl menti helyzethez hasonló konfliktusokban. Találkozójuk során a külügyminiszterek úgy döntöttek, kiutasítják országukból az iraki követségeken dolgozó teljes katonai személyzetet és a megmaradó iraki diplomáciai testületek mozgásterét is korlátozzák. A döntés válasz Irak múlt heti katonai akcióira amellyel megsértette több nyugati ország kuvaiti képviseletének diplomáciai mentességét, Franciaország és Olaszország már korábban bejelentette, kiutasítanak több iraki katonai alkalmazottat. Anglia 31 iraki állampolgárt utasít ki, köztük két katonai atasét és a londoni követség hat alkalmazottját. Irak többször is cáfolta a nyugati követségek elleni akció hírét. Bush amerikai elnök szerint meg van a remény arra, hogy Irán is betartja az Irak elleni nemzetközi embargót. Egyes jelentések szerint viszont Teheren be akarja indítani az olajkereskedelmet Irán és volt háborus ellenfele Irak között. Bush egy washingtoni sajtótájékoztatón nyilatkozott és elmondta, közvetett biztosítékokat kapott Irántól, hogoy Teherán is a szankciók betartóását tűzte ki célul. Bush szerint a szankciók bizonyos mértékig már éreztetik hatásukat és közölte, megvizsgálják a régi szállítások blokádjánakk lehetőségét is. A Washington Post című lapnak adott nyilatkozata miatt felfüggesztették állásából az amerikai légierők főparancsnokát. A magas rangú katonatiszt ugyanis azt mndta, egy esetleges közel-keleti háború során Amerika légitámadást intézne Bagdad ellen is, és a támadás fő célpontja Szaddám Huszein elnök lenne. Ceney amerikai honvédelmi miniszter újságíróknak kijelentette, a tábornok bizalmas információt hozott nyilvánosságra és ezzel megsértette a szabályzatot. A légierők főparancsnoka kijelentésének kvalóságalapjáról azonban a miniszter nem volt hajlandó nyilatkozni. (folyt.) 1990. szeptember 18., kedd
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »