|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szakértők levele a Dunai Vízlépcső kormánybiztosának
"Mi, akik szakértőként, környezetvédőként hosszabb ideje
küzdünk a gigantomán beruházás ellehetetlenüléséért, átérezve
vállalt felelősségének nagy súlyát, kérjük, hogy a mostani, nem
megnyugtató helyzetben támaszkodjon felgyűlt tapasztalatainkra,
vegye igénybe munkánkat. Bízunk benne, az új politikai rendszerben
ennek hatékony és méltó formáját könnyű lesz megtalálni.
"
BBC, Panoráma:
Ugrásra készen az amerikai demokraták
"A bíráló demokrata képviselők nagyon vigyáztak: nehogy azt
kritizálják, ahogyan Bush elnök eddig kezelte a kuvaiti invázió óta
kialakult válságot. A legfrissebb amerikai közvélemény-kutatás
eredménye azt mutatja: a megkérdezettek 70 százaléka támogatja az
amerikai haderők telepítését Szaud-Arábiában, 80 százaléka pedig
támogatja azt, ahogyan Bush elnöknek sikerült kialakítania az Irakot
ellenző országok nemzetközi koalícióját.
"
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: Amiről 30-án döntünk Főcím: A telelpülések típusai
|
Budapest, 1990. szeptember 17. Hétfő (MTI-Press)
Az állam területi beosztását történetileg sokféle "objektív" tényező /pl. földrajzi, gazdasági, közlekedési tényezők, nemzetiségek léte, történeti tradíciók stb./ határozza meg. Az állami-területi tagozódás ugyanakkor SZUBJEKTÍV HATALMI KÉRDÉS IS, AMELYET BEFOLYÁSOL A KÖZPONTI ÉS A HELYI HATALOM MINDENKORI VISZONYÁNAK ALAKULÁSA. A Magyar Köztársaság állami-területi beosztása első ránézésre nem sokat változott, AZ ÁLLAM TERÜLETE TOVÁBBRA IS FŐVÁROSRA, MEGYÉKRE, VÁROSOKRA ÉS KÖZSÉGEKRE TAGOZÓDIK. A fővárosban kerületek léteznek, a városokban kerületek alakíthatók. Ami alapvetően megváltozott az az állami területi beosztás döntésrendszere. AZ EGYES DÖNTÉSEKBEN MEGHATÁROZÓ SZEREPE VAN AZ ÖNKORMÁNYZAT ALANYÁNAK, VAGYIS A KÖZSÉG VAGY VÁROSKÖZÖSSÉG VÁLASZTÓPOLGÁRÁNAK. Például a helyi képviselőtestület helyi népszavazást köteles kiírni, ha a lakosság új község alakítását, a községegyesítés megszüntetését vagy más településsel való egyesítését kéri. Minden más döntés esetében is /lakott terület átadása, másik megye területéhez csatolás, új településnév elfogadása stb./ kérni kell a lakosság állásfoglalását. Jelentős szerepet játszik a döntéshozatalban a képviselőtestület, amely határozatba foglalja a kezdeményezéseket. A "szolgálati úton" történő felterjesztés után a végső döntés az államfő, illetve az országgyűlés kezében van. AZ ORSZÁGGYŰLÉS A MEGYEI SZINTRŐL /megyék összevonása, elnevezése, székhelye, megyei jogú várossá nyilvánítás stb./, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A KÖZSÉGI-VÁROSI SZINTRŐL /község- és városalapítás, községegyesítés stb./ dönt. Az önkormányzati kérelem teljesítésének a törvény által előírt feltételei vannak, így pl. új község akkor alapítható az elkülönült lakott településrészből, ha képes az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására s a kötelezően előírt önkormányzati feladatok /pl. az alapfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás/ teljesítésére. A települések a törvény szerint A KÖVETKEZŐ TÍPUSOKBA SOROLHATÓK: KÖZSÉG, NAGYKÖZSÉG, VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS, FŐVÁROS /ÉS KERÜLETEI/. (folyt.)
1990. szeptember 17., hétfő 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|