 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
 |
- A magyar külpolitika - 1. folyt.
|
Szerintem egészen másról van szó. Ha lassan és ellentmondásosan
is, valójában egy új külpolitikai koncepció körvonalai bontakoznak
ki a kormányzat tevékenysége nyomán. Igaz, már korábban megtörtént a
nyitás Nyugat felé, de a nyugati nyitás ma prioritást élvez.
Egyszerre kényszer ez és józan belátás. Kényszer annyiban, hogy
kiderült: a Közép-Európáról, az osztrák-magyar monarchiáról, vagy a
cseh-lengyel-magyar testvériségről szőtt vágyképek illúziók. És
nemcsak azért, mert Romániával nem jók a kapcsolataink, sőt még
Csehszlovákiával sem felhőtlen a viszonyunk, hanem azért is, mert
gazdaságilag ennyire visszamaradott országok összefogásából,
integrációjából egyértelmű felemelkedés aligha következhet be
bármelyikük számára.
A nyugati nyitás persze a Német Szövetségi Köztársaságon
keresztül történt. Így volt ez már Kádár idején, amikor Bonn első
számú kereskedelmi partnerré lépett elő, majd a szociáldemokraták
keleti politikája a jó viszonyt politikailag is megváltoztatta, de
adódott ez a Horn Gyula-féle határmegnyitásból is.
Ezt szolgálta az a korábbi magyar külpolitika, amely a nyugati
nyitás mellett mindvégig és elsősorban a szovjet érdekeket vette
figyelembe. Kényszerpálya és adottság tehát a német orientáció, de
korántsem egyoldalú, bár kétségtelenül erős gazdasági és politikai
értelemben egyaránt. Ez ugyanis nem a magyar óhajokon múlik. Az
egyesült Németország Európa gazdaságilag legerősebb és
Magyarországhoz közel fekvő hatalma; olyan, amely hajlandó anyagi
áldozatokra, és ha csak óvatos formában is, a leginkább érti meg a
magyar kormányzat kisebbségekkel kapcsolatos aggodalmait és
törekvéseit. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|