 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
 |
Lelkész képviselők sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. szeptember 18., kedd - A református és az evangélikus
egyházon belül feudális püspöki uralom, egyfajta diktatórikus,
parancsuralmi rendszer van érvényben mindmáig - hangzott el azon a
parlamenti sajtótájékoztatón, amelyet a lelkész képviselők
tartottak, hogy ezzel is felhívják a közvélemény figyelmét: az
egyházon belül is sürgető szükség van a ,,rendszerváltásra,,, az
egyházi vezetésen belüli tisztújításra.
A lelkész képviselők utaltak arra: egyházaik már a választási
kampány idején igyekeztek gátat vetni politikai közszereplésüknek,
hiszen mind a református, mind az evangélikus egyház vezetése
kinyilvánította, hogy a parlamenti képviselőség nem egyeztethető
össze a lelkipásztori hivatás gyakorlásával. Roszik Gábor (MDF)
ezzel kapcsolatosan azt is elmondta: az evangélikus egyház olyan
értelmű döntést hozott a későbbiekben, hogy amennyiben megoldott
lesz az egyházak intézményes képviselete a parlamentben, akkor majd
az egyházi vezetés határoz arról, kik foglalják el a törvényhozásban
ezeket a helyeket.
Az egyházi szervezeten belüli merev, konzervatív viszonyokat
érzékeltetendő a lelkész képviselők beszámoltak arról, hogy a
közelmúltban egy végzős evangélikus hittudományi akadémiai hallgatót
egyháza vezetőihez intézett nyílt levele miatt eltiltottak
tanulmányai folytatásától. Ez ügyben - a kizárt lelkészhallgató
védelmében - Roszik Gábor levelet intézett az evangélikus püspöki
karhoz, mire ellene egyházkerületének bírósága fegyelmi vizsgálatot
indított. Roszik Gábor a sajtókonferencián leszögezte, hogy -
csatlakozva a kizárt teológiai hallgatóhoz - ő maga sem tekinti
legitimnek az Evangélikus Egyház jelenlegi vezetőit, így
határozatukat sem tekinti magára nézve kötelezőnek.
Egy másik incidensről is beszámoltak a sajtótájékoztatón,
mégpedig arról, hogy a Budapesti Református Teológiai Akadémia
végzős hallgatói megtagadták a pártállami időszakban született, az
akkori szemléletet tükröző lelkipásztori eskü letételét. A végzős
teológiai hallgatókat lelkiismereti szabadságukban korlátozva, a
lelkipásztori szolgálattól való eltiltással fenyegetve kényszerítik
az eskü letételére - hangsúlyozták a képviselők, akik ezen egyházi
intézkedés ellen tiltakozásul közös nyilatkozatot is megfogalmaztak.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|