|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
|
1956 mai szemmel - Fejtő Ferenc nyilatkozik (3.rész)
|
- Minden hasonlat sántít, természetesen. Párhuzamot lehet vonni Ferenc Józseffel is, aki szintén azzal kezdte, hogy egy már aláírt alkotmányt megsemmisített és illegálisnak minősített egy felelős és legális kormányt és ezzel kiváltotta a magyarok szabadságharcát: azt véresen leverte, majd represszió következett. Aztán a dolgok úgy hozták, hogy végeredményben a nemzet atyja lett és az országban énekelték a ferenjóska-nótákat. Kádárban is volt ilyen mozgás, őt belerántották vagy vállalkozott a szerepére, még mindig nem világos, hogy miként történt - valószinűleg ment is, húzták is. Azt is valószínűnek tartom, még mindig az ő mentségére, hogy megígérték neki, hogy nem restaurálást kell majd vezetnie, hanem egy hruscsovi értelemben vett mérsékeltebb, atyáskodóbb sztálinizmust, egy neosztálinizmust, amelyben a felkelők egyes kivánságait teljesítheti is majd. Azt hiszem, Titónak is ez volt a terve, s neki nagy befolyása volt akkor Hruscsovra. Ezzel kapcsolatban felhasználtam például Micsunovics volt moszkvai jugoszláv nagykövet emlékiratait.
- Befejezésül ismét a könyv magyar változatáról: nincs tehát szó arról, hogy odahaza is megjelenne?.
- Hankiss Elemér tervezte tavaly kiadását, a könyvet már le is fordította egy Kellér Gyöngyi nevű erdélyi magyar tanárnő, aki akkor Budapesten élt. Csakhát ahogy ez mostanában természetes Magyarországon, a Tudósító könyvkiadó, amely kiadta volna, tönkrement, és én egyszerűen nem tudom, mi történt a könyvemmel, kinél van, hogyan van, mert azért az érintkezés Magyarországgal még mindig nagyon nehéz, a telefont nem lehet pompásnak mondani és nekem nincs kedvem ahhoz, hogy például egész délelőttömet azzal töltsem, hogy keressem az érintkezést... +++
Baracs Dénes, (Eefde), MTI-Panoráma
1990. szeptember 18., kedd 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|