 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Szlovákia: ki, kivel és merre? - 1.
|

Pozsony, 1990. szeptember 18. kedd (MTI-Panoráma) - Heves
indulatkitörések jellemezték a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata
Mozgalomnak a minap Pozsonyban tartott második országos szóvivői
közgyűlését. A vita jórészt arról folyt, hogy együttműködjék-e,
illetve választási koalícióban maradjon-e a párt a Duray Miklós
által vezetett Együttélés politikai mozgalommal. Mivel a tét ezúttal
a késő őszi helyhatósági választás, a tanácskozást salamoni
megoldással lehetett lezárni: a vezetőség leszögezte, hogy ,,sohasem
tiltotta,, a helyi összefogást sem az Együttéléssel, sem más
pártokkal.
A szlovákiai magyar politikai élet alapvető dilemmája tükröződött a kölcsönös vádaskodásoktól sem mentes vitában, amely lényegében a vezetőség, illetve a küldöttek egy népes csoportja között zajlott. Ez az alapvető dilemma úgy fogalmazható meg, hogy elsősorban a nemzeti együvé tartozás vagy pedig a közös ideológiai gyökerek alapján kell-e szerveződniük a szlovákiai magyaroknak.
Az ország politikai színképében jelen lévő három magyar mozgalom közül kettőnek egyértelmű az álláspontja: a liberális elveket valló Független Magyar Kezdeményezés a polgári demokratikus szempontokat tartja elsődlegesnek, az Együttélés ugyanakkor a nemzeti kisebbségek jogvédelméből indul ki. Köztük keresi a helyét a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM), amelynek mostani országos gyűlésén is számtalanszor hangzott el a kereszténység eszméire való utalás - nem ritkán a szópárbajok hevületének lecsillapítása érdekében -, másrészt viszont nagy tetszést aratott minden olyan megnyilvánulás is, amely arra szólította fel a jelenlévőket, hogy ,,ne menjen magyar a magyar ellen,,.
A MKDM sorain belül az elmúlt hetekben az úgynevezett komáromi-ügy korbácsolta fel a kedélyeket. Az Együttélés és az MKDM járási szervezete ugyanis megállapodott a helyhatósági választási koalícióban, mint ahogy a júniusi parlamenti választásokon országosan is közösen indult a két szervezet. Azóta viszont a csúcson kiéleződtek az ellentétek, ugyanis mindkét fél saját érdemének tulajdonítja a viszonylag jó júniusi szereplést. Az igazság bizonyára ott van, hogy mind a kereszténydemokrata eszmekör - egyáltalán mint elnevezés és jelszókészlet -, mind pedig az Együttélést vezető Duray Miklós múltbeli bátor kiállása sok szavazatot hozott a közös konyhára. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd 12:28
|

Vissza »
|
 |

Szlovákia: ki, kivel és merre? - 2.
|

A komáromiak felhívása - hogy tudniillik országosan kövesse a két mozgalom az összefogás példáját - alaposan felbőszítette az MKDM néhány vezetőjét, akik indulatos állásfoglalást tettek közzé a sajtóban, tisztességtelennek minősítve az Együttélést. Ezzel a felfogással Janics Kálmán, az MKDM elnöke nem értett egyet és az országos gyűlésen már csak ,,tiszteletbeli elnöki,, minőségben jelent meg. A mozgalomnak jelenleg csak ügyvezető elnöke van Bugár Béla személyében, és a mozgalom ,,független főtanácsosaként,, tüntették fel a meghívón azt a Püspöki Nagy Pétert, aki - Agárdy Gábor elnökségi taggal együtt - a komáromi felhívást elutasító iratot megfogalmazta.
A gyűlés jó része tehát azzal telt el, hogy számos küldött felháborodását fejezte ki, mondván: ,,miért ne működnénk együtt az Együttéléssel?,, Püspöki Nagy Péter szerint viszont nem volt miről vitatkozni, mert az MKDM már augusztusban ,,engedélyzte,, helyi szerveinek, hogy általában keressék az együttműködést másokkal. Ásványi László képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szerencsés, ha a vezetőség egyszer ,,hozzájárul,, az együttműködéshez, aztán pedig durván támadja a lehetséges partnert. A tanácskozásnak az idő előrehaladott volta vetett véget és abban állapodtak meg, hogy néhány hónap múlva újabb országos gyűlést kell tartani.
Az Együttélés mozgalom nem képviseltette magát a szlovákiai magyar kereszténydemokraták gyűlésén, mert nem is kapott meghívót - igaz, hogy állítólag azért nem, mert a kereszténydemokraták már két korábbi gyűlésükre is meghívták az Együttélést, az viszont egyszer sem hívta vissza őket. Jelen volt viszont a Független Magyar Kezdeményezés képviselője, aki meleg szavakkal köszöntötte a kereszténydemokratákat. +++
Kárpáti János (Pozsony), MTI-Panoráma
1990. szeptember 18., kedd 12:32
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
|