 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
 |
Szlovákia: ki, kivel és merre? - 1.
|
Pozsony, 1990. szeptember 18. kedd (MTI-Panoráma) - Heves
indulatkitörések jellemezték a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata
Mozgalomnak a minap Pozsonyban tartott második országos szóvivői
közgyűlését. A vita jórészt arról folyt, hogy együttműködjék-e,
illetve választási koalícióban maradjon-e a párt a Duray Miklós
által vezetett Együttélés politikai mozgalommal. Mivel a tét ezúttal
a késő őszi helyhatósági választás, a tanácskozást salamoni
megoldással lehetett lezárni: a vezetőség leszögezte, hogy ,,sohasem
tiltotta,, a helyi összefogást sem az Együttéléssel, sem más
pártokkal.
A szlovákiai magyar politikai élet alapvető dilemmája
tükröződött a kölcsönös vádaskodásoktól sem mentes vitában, amely
lényegében a vezetőség, illetve a küldöttek egy népes csoportja
között zajlott. Ez az alapvető dilemma úgy fogalmazható meg, hogy
elsősorban a nemzeti együvé tartozás vagy pedig a közös ideológiai
gyökerek alapján kell-e szerveződniük a szlovákiai magyaroknak.
Az ország politikai színképében jelen lévő három magyar mozgalom
közül kettőnek egyértelmű az álláspontja: a liberális elveket valló
Független Magyar Kezdeményezés a polgári demokratikus szempontokat
tartja elsődlegesnek, az Együttélés ugyanakkor a nemzeti kisebbségek
jogvédelméből indul ki. Köztük keresi a helyét a Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM), amelynek mostani országos
gyűlésén is számtalanszor hangzott el a kereszténység eszméire való
utalás - nem ritkán a szópárbajok hevületének lecsillapítása
érdekében -, másrészt viszont nagy tetszést aratott minden olyan
megnyilvánulás is, amely arra szólította fel a jelenlévőket, hogy
,,ne menjen magyar a magyar ellen,,.
A MKDM sorain belül az elmúlt hetekben az úgynevezett
komáromi-ügy korbácsolta fel a kedélyeket. Az Együttélés és az MKDM
járási szervezete ugyanis megállapodott a helyhatósági választási
koalícióban, mint ahogy a júniusi parlamenti választásokon
országosan is közösen indult a két szervezet. Azóta viszont a
csúcson kiéleződtek az ellentétek, ugyanis mindkét fél saját
érdemének tulajdonítja a viszonylag jó júniusi szereplést. Az
igazság bizonyára ott van, hogy mind a kereszténydemokrata eszmekör
- egyáltalán mint elnevezés és jelszókészlet -, mind pedig az
Együttélést vezető Duray Miklós múltbeli bátor kiállása sok
szavazatot hozott a közös konyhára. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|