|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
|
Németország-szerződés - dokumentum (2. rész)
|
-- A harmadik cikkben az NSZK és az NDK megerősíti, hogy lemond atom-, biológiai és vegyi fegyverek előállításárol, birtoklásáról és a felettük való rendelkezésről. Ezekhez a kötelezettségekhez az egyesült Németország is tartani fogja magát. Az egyesült Németországra is vonatkoznak majd az 1968. július 1-jén kötött atomsorompó-szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek. Az egyesült Németország kötelezi magát arra, hogy fegyveres erejének létszámát három-négy év leforgása alatt 370 ezer főre csökkenti. A csökkentésnek az első EBEÉ-szerződés hatályba lépésével kell megkezdődnie. Az összlétszámkereten belül maximum 345 ezer ember fog tartozni a szárazföldi és légierőkhöz, s egyedül ezek képezik az európai hagyományos erőkről folyó tárgyalások tárgyát.
-- A negyedik cikkben az NSZK, az NDK és a Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy az egyesült Németország és a Szovjetunió szerződéses formában szabályozza a szovjet haderő tartózkodásának feltételeit és idejét a mai NDK és Berlin területén, valamint ezen haderő kivonásának lebonyolítását. A szovjet csapatokat 1994 végéig ki fogják vonni.
-- Az ötödik cikk megállapítja, hogy a szovjet csapatok távozásáig a fent említett területen az egyesült Németország haderejeként, a területi védelem erejeként csak olyan német egységek fognak állomásozni, amelyek nincsenek integrálva szövetségesi struktúrákba. Ezen idő alatt más államok hadereje ezen a területen nem fog állomásozni, vagy valamilyen egyéb katonai tevékenységet gyakorolni. Kivételt képez Berlin, ahol a szovjet csapatok maradásáig a franciák, a britek és az amerikaiak - az egyesült Németország és az érintett kormányok közötti megállapodások alapján - állomásoztathatnak erőket. A Berlinben maradó összes nem német haderő létszáma és felszerelésének mértéke nem haladhatja meg a jelen szerződés aláírásakor fennálló mértéket, új fegyverfajtákat Berlinbe nem vihetnek be a nem németek. (folyt.)
1990. szeptember 12., szerda 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|