|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
A tömegtájékoztatás a posztkommunizmusban I. rész 1.
|
-----------------
München, 1990. szeptember 10. (SZER, Kelet-európai szemle) - A párt rémuralmát mindig a propaganda és agitációs munka kiépítésével - értsd: a sajtóba való befészkelődésével, pontosabban a demokratikus újságíroknak bolsevik agitátorokra való lecserélésével - alapozta meg. Semmi nem volt olyan fontos, mint az abszolút propaganda biztosítása, senkinek a kezében nem összpontosult akkora hatalom, mint a mikrofonok, kamerák előtt ripacskodó kommunista agitátorokéban, akik a rezsim legfőbb, legdédelgetettebb, kiváltságokkal leginkább elhalmozott kegyenceivé, a nómenklatúra oszlopos tagjaivá nőtték ki magukat.
Miután a kommunista romboló munka frontján, annak következményeit illetően semmi sem bizonyult olyannyira vészterhesnek, mint az igazság elhallgatása, meghamisítása és a hazugság terjesztése éjjel-nappal minden hullámhosszon, bizony hatalmas felelősség terheli a volt bűneiért a kommunista tömegtájékoztatás beépített ügynökeit, főfoglalkozású agitátorait. Hosszú távon, erkölcsi, szellemi síkon összehasonlíthatatlanul nagyobb felelősség, mint a börtöncellák, kínzókamrák kis pribékjeit, akik csupán közvetlen környezetüknek és a testnek, de nem millióknak és főleg nem milliók lelkének tudtak ártani.
Ezeknek a beépített, hivatásos lélekkufároknak az eltávolítása a posztkommunista országok tömegtájékoztatásából a lehető legnehezebb feladat - még a nyugatnémet segítséget, tökéletesen működő, szabad, demokratikus nyugatnémet sajtót maga mögött tudó Kelet-Németország esetében is.
Ma induló sorozatunk első részében a kelet-németországi demokratikus tömegtájékoztatás kiépítésének nehézségeivel, szülési fájdalmaival foglalkozunk. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|