|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz állásfoglalása a honvédelmi törvény módosításáról
" A sorkatonák és a közvélemény megnyugtatása érdekében
szükségesnek tartjuk a hadseregben történt tisztázatlan halálesetek
megkezdett kivizsgálásának mielőbbi befejezését.
"
SZER, A mai nap:
Közös jelszó Brassó főterén
" A Zsil-völgyiek - akik a legjelentősebb Ceausescu-ellenes
munkásmegmozdulás résztvevői voltak 1987-ben - ez év júniusában
Bukarestben erőszakkal vetettek véget a hathetes, Iliescu lemondását
követelő tiltakozássorozatnak. A mintegy 20 ezer úgynevezett bányász
tisztogatási akciója során több száz ember megsebesült, és több mint
ezret letartóztattak.
A tanácskozáson részt vevő bányászküldöttek a konferencia első
napján ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kiderítsék, kik
felelősek közülük a brutális bukaresti akcióért. A brassói munkások
által rendezett konferencia az értelmiség és a munkásság közötti
megbékélés első jelének tekinthető. A Brassó főterén rendezett
zárótüntetésen immár közös jelszóként hangzottak el a "Le a
kommunizmussal
" és a "Szabadság, szabadság
" kiáltások.
A tüntetés éljenzésbe és vastapsba csapott át, amikor a
júniusban súlyosan bántalmazott, sebeit máig viselő Marian Munteanu
lépett az emelvényre. A diákvezető megbékélésre és egységre
szólította fel a románokat az igazságtalanság, a hazugság és az
erőszak elleni harcban. Munteanu a bányászvezetők részvételéről
nyilatkozva a Reuter tudósítójának elmondta: a bányászok végül
megértették, hogy idáig a hatalom manipulálta őket.
"
|
|
|
|
|
|
|
Helsinki csúcs - kelet- és nyugatnémet visszhang (1.rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn/Berlin, 1990. szeptember 10. hétfő (MTI-tud) - A kelet-
és a nyugatnémet lapok többsége hétfőn úgy értékelte, hogy vasárnap
Helsinkiben talán egy új világrend alapjait rakták le, de a
válsággócok - különösen a legújabb közel-keleti válsággóc -
felszámolásának mikéntjében lényegi hangsúlykülönbségeket is
kihallani a szovjet és az amerikai nyilatkozatokból.
A Frankfurter Rundschau szerint a helsinki csúcs sikert jelent az Egyesült Nemzetek Szervezete számára. Mind Moszkva, mind Washington eltekintett közvetlen kezdeményezések, vagy a Bagdad ellen irányuló fenyegetések megfogalmazásától: sokkal inkább az ENSZ-nek kell annak a fórumnak lennie, ahol a válságot hatástalanítják. George Bush nyomatékosan elkötelezte magát amellett, hogy a problémára békés megoldást kell találni, Mihail Gorbacsov pedig arra mutatott rá, hogy a diplomáciai kudarc nem feltétlenül jelent háborút, mert az ENSZ rendelkezik még további opciókkal. Bush és Gorbacsov kemény, de nem fenyegető magatartása ezen kívül lehetőséget nyújt Moszkva számára, hogy folytassa a Bagdaddal már megkezdett párbeszédet.
A másik befolyásos Majna-parti újság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Bush számára fontos, hogy Gorbacsovot a maga oldalán tudja, amennyiben komolyra fordulnának a dolgok. Az amerikai elnök előtt világos továbbá, hogy a Szovjetunió, minden belső nehézsége dacára, már csak nukleáris ereje miatt is katonai nagyhatalom marad. Az Egyesült Államok szeretne hozzájárulni ahhoz is, hogy az óriásbirodalom gazdaságilag ismét talpra álljon. Washington kész megkönnyíteni a Szovjetunió számára a piacgazdasághoz vezető átmenetet. Ellentételezésként azt várja el, hogy Moszkva politikailag szorosan együttműködjön egy tartós békerend megteremtésében.
A Stuttgarter Zeitung úgy látja, hogy ,,a két világcsendőr,, a közel-keleti válság kezelésében megosztja egymás között a szerepeket. - George Bush erőket vonultat fel, hogy a politikai követeléseknek katonákkal adjon nyomatékot. A másik, Mihail Gorbacsov szóbeli támogatást nyújt, de egyúttal a közvetítői szerepre is készen áll - írja az újság. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|