|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az erdélyi magyarok és a gyomaendrődiek közös fólyóirata
|
--------------------------------------------------------
Washington, 1990. szeptember 7. (Amerika Hangja, Esti műsor) - Cseh Éva ezúttal egy olyan új lap születéséről számol be, amelynek két szerkesztősége van, egy Magyarországon és egy Erdélyben.
- Nem mindennapi vállalkozásba fogott néhány aradi és gyomaendrődi tollforgató, ugyanis alapítvánnyal olyan értékkereső és közvetítő folyóiratot hoztak létre, a Körösi Műhelyt, amelynek egyik szerkesztősége Romániában, Aradon, a másik Magyarországon, Gyomaendrődön van.
"Mi nem ígérünk zaftos pletykákat, szenzációkat, botrányokat, pornográfiát, amit viszont igen, az csupán az önmaga megismeréséhez nyújtott segítség. Felfedezni magunkat, megismerni értékeinket csak egymás szeme tükrében tudjuk - ez lapunk vezérlő gondolata. Az ember égető kérdéseire keresünk választ, felmutatván a szépet, a jót, az igazat úgy, hogy az a napjaink válságából kivezető új út megkeresését is jelentse egyben.
A Körösi Műhely szerkesztősége az írók és az olvasók segítségével az egymásban való feltárulkozást kívánja szolgálni a szépirodalom, a szociológia, a szociográfia, a néprajz, a történelem, másként szólva a népélettanban megtalálható tudományos, erkölcsi és esztétikai értékek közkinccsé tételével.
A lap nevében a körösi jelző nem a provincialitást jelenti, hanem a műhely földrajzi meghatározását jelöli, mert a munkatársak és olvasók egyaránt találhatók a határ mindkét oldalán, Magyarországon és Románia magyarlakta területein. Amiként a Körösök összekötik Erdélyt Magyarországgal, úgy kívánjuk mi a magyarság két legnépesebb nemzetteste között a híd szerepét betölteni oly módon, hogy ebbe a nehéz, de szép munkába bekapcsolódnak a térségünkben élő nmezetiségek is." - írják a szerkesztők a Körösi Műhely első számában. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|