 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A kisebbségek helyzete - Iliescu Jugoszláviában
|
-----------------------------------------------
München, 1990. szeptember 7. (SZER, Magyar híradó) - Iliescu
román elnök a hét elején háromnapos látogatást tett Jugoszláviában.
Váratlanul sokat beszélt a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Ehhez
fűz megjegyzéseket Pécsi Vilmos:
- Iliescu, román államelnök háromnapos jugoszláviai látogatása
jól sikerült. Erre alighanem számított is, hiszen Belgrádba való
elutazása előtt emlékeztetett arra, hogy a közös történelemmel, a
közös függetlenségi harccal, közös érdekekkel a háttérben nem
véletlen, hogy Jugoszláviába látogat.
Nem akarunk ünneprontók lenni, amikor csak futólag említjük,
hogy a két világháború közt jórészt Magyarország fékentartására
létrehozott kisantant politikai, katonai szövetsége életképtelennek
bizonyult, velünk együtt a három szomszéd állam is, először német,
majd szovjet hódoltság alá került, ahelyett, hogy összefogtak volna
velünk - de nem erről beszélünk most.
Iliuscu Belgrádban és Zágrábban a legmagasabb szintű délszláv
vezetőkkel tárgyalt és meglepetésre a jelek szerint a nemzetiségi
kérdés volt a tárgyalások előterében a várt gazdasági problémák
helyett. A tárgyalások pozitívak voltak. Megegyeztek abban, hogy
kiszélesítik az érintkezést a jugoszlováiai román, illetve a
romániai délszláv kisebbség és az anyaországok közt.
Statisztikák szerint a romániai Bánátban körülbelül 50 ezer
szerb és 7 ezer horvát él. Jugoszláviában pedig ugyancsak 51
nehányezer román, főként a Trianonban kettéosztott Bánát jugoszláv
felében.
De a megegyezés eleven cáfolata a korábbi álláspontnak, amely
szerint a nemzeti kisebbségek az illető állam belügyei, azokba
kívülről nem lehet beleszólni. Közbevetően: a jugoszlávok a
közelmúltban többször kritikusan tették szóvá, hogy Bukarest nem
biztosítja a romániai délszlávok nemzetiségi jogait. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|