|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Egy lezárt ügy - 1. folyt.
|
De mi késztette Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt egy lezárt ügy megbolygatására? Ő úgy nyilatkozott, hogy az eset körülményeinek vizsgálata a bíróság feladata, és a korábbi megrovással az ügyészség olyan szerepet vállalt magára, amely - Györgyi Kálmánt idézve - a bíróság feladata.
Azt hiszem, hogy ez az igazságnak csupán az egyik része. Mert Magyarországon vádelv van érvényben, és ez azt jelenti, hogy a bíróság csak és kizárólag olyan ügyeket vizsgálhat meg, amelyekben korábban az ügyészség vádat emelt. A vádemelésnek pedig szigorú feltételei vannak: az ügyészségnek meg kell győződnie a bűncselekmény alapos gyanújáról.
Györgyi Kálmán szakképzett büntetőjogász, így bizonyosan tudja, hogy bűncselekmény kizárólag a társadalomra veszélyes cselekmény lehet. A vádirat tehát azt bizonyítja, hogy a hivatalban lévő legfőbb ügyész szerint: Végvári József veszélyeztette a magyar társadalmat, amikor hozzájárult a törvénytelen lehallgatási-gyakorlat megszüntetéséhez. Ha ugyanis hiányzik a társadalomra való veszélyesség, akkor nem lehet szó semmilyen bűncselekményről - és természetesen vádiratról sem -, még akkor sem, ha egyébként meg is valósult volna az államtitoksértés bűncselekménye. Ne felejtsük el: a jog mindig az éppen fennálló rendet védi. Nem is olyan régen az egész ellenzék bűncselekmények sorozatát valósította meg. A társadalom valódi érdekeit azonban nemhogy veszélyeztette volna az ellenzék, hanem nagyon is szolgálta.
A társadalomra való veszélyesség hiányát természetesen a bíróság is megállapíthatja, és ebben az esetben felmenti Végvári Józsefet, de a katonai bírósági eljárást már nem kerülheti el. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|