 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ultimátum után Vasas szakszervezeti vezetők a Bakony Műveknél
|
1990. szeptember 7., péntek - A Bakony Művek szakszervezeti
tagsága körében alig csitul az elégedetlenség, ezt bizonyítja a
Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti
Szövetsége két alelnökének részvételével pénteken Veszprémben
megtartott eszmecsere is. Csaknem két hónap telt el azóta, hogy
ultimátumot küldtek a gyáróriásból Paszternák Lászlónak, az ágazati
szakszervezet elnökének. Eszerint a Bakony Művek több mint 3000
szakszervezeti tagja felfüggeszti tagdíjfizetését, megfigyelőket
küld a Szakszervezeti Ligába, és fontolóra veszi a csatlakozást,
amennyiben a Vasas Szakszervezet vezetői nem változtatnak
munkamódszerükön.
A válaszlevél kiegészítéseként Hódi Zoltán és Szőke Károly
alelnökök személyesen tartottak beszámolót az eddigi munkájukról,
törekvéseikről. Nem kis keserűséggal jegyezték meg, hogy a
szakszervezetek egymással vannak elfoglalva, közben a kormány pedig
azt tesz, amit akar, a munkavállalók érdekképviselete nem jelenik
meg a Parlamentben, hiszen egyetlen párt sem vállalta el a munkások
és még kevésbé a munkanélküliek szószólójának szerepét. Ezzel
teljesen egyetértettek a Bakony Művek szakszervezeti bizalmiai is. A
két alelnök helyzetmegítélését viszont kiegészítették azzal, hogy
saját elnökük, Paszternák László az MSZP támogatásával ugyan
parlamenti képviselő lett, de eddigi tapasztalataik szerint ő sem
hallatja érdekükben a hangját. A Bakony Művek szakszervezeti
bizalmiai egyébként közölték: meggyőződésük, hogy a Vasas
Szakszervezet elnöki teendői egész embert kívánnak, így azt nem
tartják összeegyeztethetőnek Paszternák László képviselői
megbizatásával. Megelégedéssel nyugtázták viszont, hogy a több mint
130 éves szakszervezet vagyonának 80 százalékban kizárólagos
tulajdonosa, s ezt megfelelő dokumentumokkal igazolni is tudja,
csupán vagyonuknak 20 százaléka az, amelyben keveredik a
szakszervezeti és az állami tulajdon.
A vitában résztvevő szakszervezeti tagok kifogásolták, hogy a
Vasas Szakszervezet nem tett határozottabb lépéseket a bérreform
megvalósításáért, egyetértettek viszont abban, hogy az ágazati
szakszervezet különböző vállalkozásokba lép. Végülis a veszprémi
eszmecserén egyértelművé vált, hogy a Bakony Művek kontra Vasas
szakszervezeti vezetés vitája nem csupán a két fél ügye, az
elégedetlenség egy része a gazdasági nehézségek mellett a jelenlegi
politikai struktúrából adódik, amelyből hiányzik a szakszervezeti
érdekképviselet. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 17:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|