|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (3. rész)
|
Pető Iván ügyvivő - és egyben parlamenti képviselő - értékelte az elmúlt heti, s általában az egész törvényhozási munkát a polgármesterek jogállásáról szóló törvénnyel összefüggésben. Hangsúlyozta: a kormány akkor terjesztette be ezt a törvényjavaslatot, amikor már megkezdődött a jelöltállítás, tehát időközben minden pártnak át kellett programoznia ezt a tevékenységét.
A kormánypártok egyébként megpróbálták a polgármesteri tisztséget úgy körülbástyázni, hogy minél szűkebb körből lehessen meríteni. Ezzel szemben az SZDSZ - és a Fidesz is - a képviselők jogállásához hasonló liberális szabályozásért szállt síkra. A kormánypártok viszont úgy vélték: ami az SZDSZ-nek jó, az nekik nyilván rossz, ezért lényegében lehetetlen szabályokat fogadtak el. Nem igaz - válaszolt az MTI kérdésére Pető Iván -, hogy nem volt elegendő, megfelelő káderük, s ezért kardoskodtak amellett: a polgármester lehessen országgyűlési képviselő. Itt elvekről van szó - hangsúlyozta. Mert míg az országgyűlési képviselők saját lehetőségeiket korlátlanná tették - lehet munkaviszonyuk, viselhetnek párttisztséget stb. -, addig a polgármesterekkel szemben sokkal szigorúbb szabályokat kívántak felállítani. Érveik között elhangzott, hogy a polgármester már azért sem lehet képviselő, mert sokat lenne távol a Parlamenttől. Mondták ezt azok a pártok, akiknek az emberei - például a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok - még az interpellációs napokon sem ülnek bársonyszékükben, amikor, legalábbis a hagyományok, a szokásjog alapján, ez számukra kötelező lenne.
Pető Iván kitért arra is: a több mint száz nap alatt elvárható lett volna - és elvárható továbbra is - a miniszterelnöktől, hogy részt vegyen a Parlament munkájában, érdemi dolgokról beszéljen, ne csak Kéri Kálmán ügyében tegyen homályos nyilatkozatot, illetve csak a kormányprogramot terjessze a Parlament elé. Elvárható lett volna, hogy ismertesse a kormány álláspontját a privatizációról, nyilatkozzon arról, miért késik a földtörvény és ezügyben mi a kormány elképzelése. Finoman fogalmazva a miniszterelnök nem veszi igazán komolyan a parlamentet - jelentette ki Pető Iván. (folyt. köv.)
1990. szeptember 7., péntek 16:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|