Rendszerváltás és az MTI

	A hét kérdése: újra vasfüggönyt építünk? - 1.
1990. szeeptember 7. péntek (AFP/MTI-Panoráma) - ,,Szégyellem magam, mert hazám megint valamilyen vasfüggönyt épít ki keleti határai mentén,, - fakadt ki Johannes Weber grazi püspök. Az osztrák főpapot az a hír izgatta fel, hogy a hadsereg másfélezer katonát küldött a határra a román menekültek áradatának megfékezésére, ráadásul Ausztria visszaállította a vízumkényszert a lengyelekkel szemben. Tehát megint korlátozzuk az emberek szabad áramlását és drótakadályokat emelünk a helsinki eszmék megvalósítása elé? Esetleg Kelet-Európa nem tud kikászálódni a demokrácia gyeremekbetegségeiből? A tények mégis makacs dolgok: ezúttal nem a Kelet, hanem a Nyugat épít ki határzárt minap még farkasszemet néző két rendszer határán. Lehet ezt körülírni és megmagyarázni azzal, hogy gazdasági, rendészeti okai vannak az intézkedésnek - de a függöny mégiscsak függöny. Nem lenne igazságos, ha az osztrák hatóságokat érne minden bírálat. Vajon miért fordulhat elő, hogy Ausztriában és Németországban ma ,,az első számú közellenség,, a román menekült? Bukarestben a tavaly decemberi forradalom után eljött a demokrácia korszaka. Petre Roman kormánya egyenlőséget ígér, magyaroknak, cigányoknak hazát és megkülönböztetés nélküli életet. Hogy az ígéret mit ér, arra mégis a menekülési statisztikák a mértékadó jelzők. Érdekes módon nem a magyarok menekülnek Romániából, hanem a románok és a romániai cigányok. Az is említést érdemel, hogy a fiatalok mennek. Ráadásul senki nem tudja cáfolni azt a híresztelést, amely szerint a román kormányzat - és mögötte a Vatra Romaneasca - szinte örül a cigányok menekülésének, hiszen így ,,tisztulhat,, a dák-román nemzet. Naponta 100-200 román megy át a zöld határon Ausztriába. Ezek az emberek nem azért menekülnek, mert pillanatnyilag jegyre adják a cukrot, vagy mert éppen nem lehet kapni valamit a boltokban. Sokkal inkább azért választják a bizonytalan jövőt, mert semmiféle garanciát nem látnak arra, hogy a ,,botos bányászok,, esete nem ismétlődik meg; a foglalkozás talán változhat, de a bot egyelőre elintézési mód marad. (folyt.) 1990. szeptember 7., péntek 14:13
Vissza »

	A hét kérdése: újra vasfüggönyt építünk? (2.)
Más a helyzet a lengyelekkel. A hiperinfláció után - osztrák adatok szerint - az idén már több mint két és félmillió lengyel lépte át az osztrák határt és üzletelt, súlyos zavarokat okozva az osztrák (és a magyar) gazdaságban. A lengyelek nem a volt kommunista mentalitás, a hatóságok mind a mai napig érezhető beidegződései elől menekülnek, hanem sokkal inkább azokat az előnyöket akarják kihasználni, amelyek a két rendszer még ma is érezhető különségeiből adódnak. Az eltérés végül is tanulságos. Románia politikai, Lengyelország gazdasági okok miatt árasztja el honpolgáraival a virágzó Nyugat-Európát. A vasfüggönyt így nem a Nyugat építi, hanem az megint kelet-európai anyagból építkezik. Osztrák katonák felvonulása a határon nem éppen derűs esemény - mégis érthető. Annak beszédes bizonyítéka, hogy Európában még mindig áll valamiféle politikai és gazdasági vasfüggöny a két rendszer határán. Ezen nem keseregni kellene, hanem elkövetni mindent Kelet-Európában, hogy azt emberek, eszmék, információk - és a pénz - szabadon áramolhassék a kontinensen, mindenki hasznára és épülésére. Annyi bizonyos, hogy vasfüggönyöket mindig a gyengébb emeli, ez esetben sem Nyugat-Európa. +++ Fodor György, MTI-Panoráma 1990. szeptember 7., péntek 14:21
Vissza »